Jalsovszky ügyvédi iroda

MRP: az új sláger

 

Tavaly óta gombamód szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon, az „emerpézés” kifejezés lassan szócikket kap a magyar nyelv értelmező szótáraiban. Nem is csoda, hiszen az MRP-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját tudják nyújtani. Nem árt azonban óvatosnak lenni: a szabályozás a rengeteg lehetőség mellett több buktatót is rejt magában.

Mi is az MRP?

Az MRP egy olyan szervezet, amelyet egy foglalkoztató azért hoz létre, hogy általa vagy anyavállalata által kibocsájtott értékpapírokat tartson a munkavállalók javára. Ahelyett tehát, hogy a foglalkoztató vagy annak tulajdonosa közvetlenül adna értékpapírt a munkavállalóknak, alapít egy MRP szervezetet és annak adja át az értékpapírokat. Az MRP szervezetben a társaság munkavállalói tagi részesedést kapnak és ezáltal tudnak hozzájutni az MRP-nek átadott értékpapírok hozamához.

Bár a munkavállalók tulajdonosai lesznek az MRP szervezetnek, részesedésük kizárólag arra jogosítja őket, hogy kifizetésben részesüljenek a szervezeten keresztül, szavazati joguk vagy beleszólásuk sem az MRP szervezet ügyeibe, sem pedig azon keresztül a munkáltató ügyeibe nincsen.

Az MRP legnagyobb előnye annak adózásában rejlik: MRP-n keresztül munkavállalók tőkejövedelemként (azaz 15%-os adóteherrel) adózó jövedelemhez jutnak, ahelyett, hogy a juttatáson a teljes munkavállalói és munkáltatói közteher lenne fizetendő. Ennek a kedvező adózásnak nagyon fontos eleme a dolgozók MRP szervezetben való részesedésszerzésének adómentessége is: ha ugyanis a munkáltató közvetlenül adna a munkavállalóknak ingyenesen vagy kedvezményesen értékpapírt, a juttatás után adózni kellene – éspedig a magas bérterhek mellett.

Lehetőségek széles tárháza

Klasszikusan, az MRP szervezet a foglalkoztató részvényeinek egy részét tartja tulajdonában a munkavállalók javára, és a részvényeken termelődő osztalékból származó nyereségét osztja fel a dolgozók között, ugyancsak osztalékként. A jogszabályi megfogalmazás azonban ennél lényegesen szélesebb körben is alkalmazhatóvá teszi az MRP-ket.

Nincsen kizárva, hogy az MRP szervezet ne részvényt, hanem a foglalkoztató által kibocsájtott kötvényt vagy egyéb értékpapírt tartson, és ennek hozamát ossza fel a munkavállalók között. Nincs korlátozás arra nézve sem, hogy ne az értékpapír hozama, hanem az értékpapír eladásával vagy visszavásárlásával realizált tőkenyereség kerüljön felosztásra. Kialakíthatók továbbá olyan konstrukciók is, amelyekben a kifizetések csak részben vagy egyáltalán nem függenek az értékpapír hozamától.

Rugalmasságot biztosít a rendszer a tekintetben is, hogy a munkáltató értékpapírjain túlmenően akár a munkáltató anyavállalatának az értékpapírjai is bevonhatók lehetnek az MRP körébe. Ezáltal akár kft. formájában működő cégek is tudják az MRP előnyeit élvezni. Ha ugyanis a munkáltató önmaga nem tud MRP szervezetet létrehozni (mert a kft. üzletrésze nem minősül értékpapírnak), de anyavállalata egy zrt. (vagy akár kifejezetten az MRP létrehozása céljából, zrt. formájában működő holdingtársaság kerül megalapításra a munkáltató tulajdonosaként), akkor az MRP szervezetbe ezen holdingtársaság részvényei bevihetők lesznek.

És amire figyelni kell

Nem árt azonban több dologgal is tisztában lenni MRP megalapításakor. A munkavállalói kifizetések alapdokumentuma a javadalmazási politika, amely tartalmazza, mely munkavállaló milyen mértékben juthat hozzá az MRP-ben képződő jövedelemhez. A jogszabály azonban számos feltételt tartalmaz, amit a javadalmazási politika megalkotásánál figyelembe kell venni. Gondosan kell például megfogalmazni a javadalmazási politikát annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon a munkavállalók közötti indokolatlan hátrányos megkülönböztetést, valamint figyelembe kell venni azt a törvényi kritériumot is, hogy a kifizetések feltétele a társaság működési eredményének vagy egyéb mutatóinak előre rögzített javulása.

Legalább ennyire kényes kérdés a foglalkoztató társasága feletti tulajdonosi kontroll megtartása. Megfelelő struktúrával és szerződéses rendszerrel szükséges azt kidolgozni, hogy hiába kerül át a foglalkoztató részvényeinek egy része az MRP-hez, az semmiképpen se eredményezze a tulajdonosi döntési jogának megnyirbálását.

Fontos látni végezetül, hogy az MRP sem technikailag, sem annak célja szerint nem alkalmas arra, hogy az rendszeres munkabérek kifizetésének egy alternatív csatornájává váljon. MRP-n keresztül leginkább bónuszok, prémiumok kifizetésére kerülhet sor. 

A műtét sikerült… a beteg meghalt

Hiába nyer meg egy vállalkozás egy pert az adóhatósággal szemben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a tapasztalatok szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége.

Az adóhatóság adótartozást megállapító, másodfokú határozata ún. jogerős és végrehajtható. Eszerint az adóhatóság az általa megállapított és felettes szerve által is jóváhagyott adótartozást attól függetlenül jogosult az adózóval szemben végrehajtani, hogy az adózó azzal nem ért egyet és a határozat ellen bírósághoz fordul. Ráadásul az adóhatóságnál külön apparátus és külön erre a célra kiépített informatikai rendszer figyeli árgus szemmel azt a napot, amikor a határozat végrehajthatóvá válik, és adott esetben rögtön a következő napon inkasszót hajt végre az adózóval szemben. A végrehajtás elrendeléséről az adóhatóság az adózót nem is köteles értesíteni, így az adózó nem egyszer abba a kellemetlen helyzetbe kerülhet, hogy amikor bankszámlájáról kifizetést akar teljesíteni, arra nincs fedezet.

A végrehajtás hosszú távon is súlyos nehézséget okozhat az adózónál – ritka az az adózó, akinek a számlájáról ne hiányoznának a végrehajtott adóforintok. Nem egy esetben fordult elő, hogy az adóhatósági határozat végrehajtása miatt az adózó csődbe ment, mielőtt még igényét bíróság előtt érvényesíteni tudta volna. Az adóhatóság végrehajtási lehetősége egyenlőtlen helyzetet teremt a peres eljárás során is: itt már az adózó fut a pénze után, ő van kiszolgáltatott helyzetben, a bírósági eljárás, illetve annak gyors lefolytatása már neki fontos.

Hogyan lehet védekezni?

A fentiek miatt nem csoda, hogy az adózó és az adóhatóság küzdelmének egyik nagyon jelentős állomása az adóhatóság végrehajtási lehetőségének kivédése vagy elodázása. Erre több mód is kínálkozik. Az adóhatóság elleni per megindításakor a keresetlevelében az adózó kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. Ha ennek a bíróság helyt ad, úgy a bíróság ítéletéig a végrehajtás nem foganatosítható. Sajnos a bíróság az esetek kisebb részében dönt csupán a végrehajtás felfüggesztéséről – és legtöbb esetben bíróságról bíróságra, bíróról bíróra eltérő, hogy milyen indokok alapján és hogyan érhető el a felfüggesztés. Ráadásul a kérelem időzítésére is figyelemmel kell lenni: bár a kereset indítására az adóhatósági határozat kézbesítésétől számított 30 nap áll rendelkezésére, a határozat a 16. napon végrehajthatóvá válik. Azaz, ha valaki a keresetét a 20. napon nyújtja be, úgy előfordulhat, hogy hiába dönt a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről, addigra az adóhatóság a végrehajtást már elrendelte.

Lehetőség van arra is, hogy az adózó az adóhatósághoz részletfizetési vagy fizetési halasztási kérelmet nyújtson be. Ezek elbírálásában azonban az adóhatóság még a bíróságnál is szigorúbb és merevebb: az ilyen jellegű kérelmek ritkán mennek át az adóhatóságon.

A régi mondás szerint: aki időt nyer, életet nyer. Különösen igaz ez a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmekre: még ha azok esetleg nem is sikeresek, elbírálásuk ideje alatt a végrehajtás nem foganatosítható. Ráadásul ezek a határozatok mind-mind külön megfellebbezhetők, aminek ideje szintén lélegzetvételnyi lehetőséget nyújt az adózónak. És mikorra minden lehetőség kimerült, addigra jó esetben az adózó eljuthat oda, hogy legalább az első tárgyalásra sor kerüljön.

Amikor az adóhatóság jogszerűtlenül inkasszózik

Sajnos az utóbbi évek tapasztalata alapján nem ritka eset az sem, amikor az adóhatóság úgy hajt végre, hogy annak nincsen jogi alapja. Elképzelhető, hogy akár adminisztrációs hiba folytán, akár bármi más ok miatt az adóhatóság olyan időszak alatt nyújt be inkasszót az adózó számlájára, amikor a végrehajtás a jogszabály szerint felfüggesztésre került. Márpedig ez tényleg derült égből villámcsapásként érheti az adózót.

Ugyan az adóhatóság ezen intézkedése ellen, leginkább végrehajtási kifogás formájában, jogorvoslat kérhető, ennek elbírálása időt vesz igénybe. Nem egyedi eset, hogy ezen idő alatt az adózó üzleti lehetőségektől esik el, végső soron akár felszámolási eljárás alá is kerülhet. És még ha a rendes működés utólag esetleg helyre is állítható, az ebből eredő károk megtérítésére vajmi csekély az adózó esélye.

És ebből mi következik?

Az adóhatósággal szembeni küzdelem egyik rendkívül fontos állomása az, amikor az adóhatóság másodfokú határozata végrehajthatóvá válik – függetlenül attól, hogy azzal szemben az adózó bírósághoz fordul. Érdemes ezért már előre gyűjteni az érveket annak érdekében, hogy a végrehajtás felfüggesztését vagy esetleg a fizetési haladékot az adózó eséllyel kérelmezze akár a bíróságtól, akár az adóhatóságtól. Legalább ilyen fontos taktikát kidolgozni annak érdekében, hogy ezen eljárások még azok sikertelensége esetén se járjon azonnali végrehajtással.

Egy kicsit tágabb perspektívából nézve a kérdést: nem biztos, hogy hatékony az a jogi környezet, amely nem ad stabil lehetőséget az adózónak arra, hogy bíróság előtt érvényesítse az adóhatóságtól eltérő véleményét, és amely sokkal inkább alkalmas az adózó idő előtti kivéreztetésére. Érdemes lenne a jogalkotónak megfontolnia, hogy ezen helyzet fenntartása indokolt-e.

Még mindig sok

Hagyományos év eleji felmérésünkben ismét megszámoltuk, hány adófajta létezik ma Magyarországon. Most 59-ig jutottunk. Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, annak nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető; kb. 3.300 milliárd forintot generálva 2016-ban.

 

A teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Az adóbírság bukása?

A jelenlegi gyakorlat szerint a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. Az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást.

 

teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Újra főhet a bankok feje

Nem sokáig alkalmazhatták a finanszírozó bankok az új Ptk. megváltozott zálogjogi szabályai miatt átalakított biztosítéki struktúrákat. A Kúria közelmúltban hozott határozata ugyanis újabb kihívás elé állítja a bankokat: a finanszírozók ismételten azzal szembesülnek, hogy az évek alatt kialakított és alkalmazott biztosítéki struktúrák újragondolása válik szükségessé.

 

 

 

 

 

teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Osztalék: öröm vagy átok?

Míg az osztalék egy örömteli folyamatnak, a nyereséges működésnek az eredménye, addig az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Különösen körülményes az osztalék kezelése a vállalatfelvásárlások során; a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására. 

A teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Pénzügyi befektetők veszélyben

Kiemelkedő jelentőségű kartellezési ügy vár jelenleg az Európai Törvényszék döntésére. Ha az európai uniós döntéshozó testület jóváhagyja az Európai Bizottság Goldman Sachs-ot érintő döntését, akkor megnyílik az út a pénzügyi befektetők kartelljogi felelősségének megállapítására a portfóliójukba tartozó vállalkozások jogsértő eljárása esetén – függetlenül attól, hogy tudtak-e a kartellezésről vagy sem.

teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Az utolsó szög a 'tartalmilag hiteltelen számla' koporsójában?

Friss döntésében immár sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A hét elején napvilágot látott, ún. Signum-ügy külön pikantériája, hogy a kérdést a bíróság a Kúria iránymutatását vitatva utalta az EUB elé. A határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra 

teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Natúran vagy társaságba csomagolva? – az ingatlanvásárlás dilemmái

Míg a hőskorban ingatlanok adásvételénél a felek jobban jártak akkor, ha az ingatlan helyett az ingatlant birtokló társaság részesedésére kötöttek szerződést, addig az évek során a jogalkotó lépésről-lépésre építette le a társaságvásárláson keresztül megvalósuló ingatlanszerzés előnyeit. Ellentétben a közhiedelemmel azonban az ingatlanok társaságon keresztül való megvásárlása jelenleg is több adóelőnyt tartogat, és ezek köre ráadásul jövő év januárjától bővülni is fog.

teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Porcelánadó? Porcukoradó? Porszívóadó?

Fellélegezhetünk, ilyen adók ugyanis még nincsenek. Van azonban giccsadónk, hajóadónk, pónilóadónk, toronyadónk, traktoradónk, de akár termőföldadónk is – csak, hogy egy párat említsünk a mindennapi életünket színesítő települési adók közül. Nem vagyunk azonban teljesen védtelenek, ha az önkormányzatok ezen adók bármelyikét is kivetnék velünk szemben.

teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Büntet a NAV… pedig a könyvvizsgáló elfogadta

Köztudott, hogy Magyarországon a fizetendő társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Azonban kellemetlen meglepetés érheti azokat az adózókat, akik azt hiszik, hogy a számviteli elszámolás elveit egy az egyben alkalmazni tudják a társasági adó kiszámítása során is.

A teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Nem oda, Buda - nem vesztek el a szoftverfejlesztők adókedvezményei

Nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt július 1-től jelentősen szűkítette a Parlament a szellemi alkotások adókedvezményére vonatkozó szabályokat. Míg a változások hátrányosan érintik a védjegyek, filmjogok és know-how-k hasznosításán alapuló, adótervezési célzattal működtetett struktúrákat, addig a szoftverfejlesztők továbbra is lényegében változatlan tartalommal élvezhetik a korábbi kedvezményeket.

A teljes cikk megtekinthető az iroda honlapján.

Eseménynaptár

Támogató tagjaink

    • Accor
    • Auchan
    • Axon
    • Axéréal
    • BNP Paribas
    • Capgemini
    • Citroën
    • Danone
    • EGIS
    • GDF-SUEZ
    • Groupama
    • Jeantet
    • Kempinski Hotel Budapest Zrt.
    • Lapker
    • Lesaffre
    • Master MBA MAE
    • Mazars
    • Peugeot
    • Renault
    • Sade
    • Sanofi-Aventis
    • Schneider Electric
    • Servier
    • Valeo
    • Veolia

Kapcsolat

Cím: 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. East West Business Center, 3. emelet
Tel: (+36 1) 317 82 68
Fax: (+36 1) 338 41 74
E-mail: info@ccifrance-hongrie.org

Partnereink

 

© 2017 CCI FRANCE HONGRIE