Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda

Jogi hírek / 2015. március

1. A KÚRIA ÚJ HATÁROZATAI A FELSZÁMOLÁSSAL KAPCSOLATBAN

A Kúria két jogegységi határozatot hozott a zálogjoggal rendelkező hitelezők igényeinek a felszámolási eljárás keretében történő kielégítésével kapcsolatosan.

A zálogtárgy fenntartásával kapcsolatos költségek

Az első határozat (1/2015. PJE Határozat) keretében a Kúria a zálogtárgy fenntartásával kapcsolatos költségek minősítésének kérdésében foglalt állást. Az aktuális kérdés a zálogtárgy után fizetendő adó értelmezését érintette.

A kérdés jelentősége abban áll, hogy a zálogtárgy fenntartásának költségei megelőzik a zálogjogosultnak fizetendő összeget. Más szóval, mielőtt a zálogtárgy értékesítéséből származó bevételt ki lehetne fizetni a zálogjogosult javára, teljesíteni kell a zálogtárgy fenntartásához szükséges költségeket, és ezek levonását követően fennmaradó összeg fizethető csak ki a zálogjogosultnak.

A jelen jogegységi határozatban a Kúria kimondta, hogy a zálogtárggyal kapcsolatban fizetendő adók ilyen fenntartással kapcsolatos költségnek tekintendők, és, ennek következtében, a zálogtárgy eladása során befolyt összeg kifizetését megelőzően kell azokat teljesíteni.

A felszámoló rendelkezéseivel kapcsolatos kifogás határideje 

A csődtörvény (a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény) értelmében nyolc napon belül van lehetőség kifogásolásra a felszámoló jogszerűtlen intézkedéseivel szemben. Mindazonáltal a Kúria kifejtette a második polgári jogegységi határozatában (2/2015. sz. PJE), hogy ez a határidő eljárási jellegű, vagyis a határidő elmulasztása esetén van lehetőség a kimentésre.

2. A BIZOTTSÁG KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁST INDÍTOTT MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN ENERGIAJOGI HARMONIZÁCIÓ TEKINTETÉBEN

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben a harmadik energiacsomag nem kielégítő magyarországi átültetése tekintetében.

Az Európai Bizottság informális egyeztetést kezdeményezett Magyarországgal 2013 augusztusában. A konzultáció különféle energiajogi kérdéseket érintett, de a felek nem tudtak egyezségre jutni. A Bizottság ezért végül úgy határozott, hogy elindítja az eljárás formális szakaszát és írásos értesítést küldött a magyar kormány részére. Állítólag a Bizottság hasonló eljárást indított más országokkal szemben is, mint például Franciaország, Németország, és Olaszország.

A Bizottság első kifogása a gázhálózathoz való hozzáférésnél alkalmazott tarifarendszert érintette. A magánfogyasztók ugyanis a többi fogyasztónál kedvezőbb tarifa mellett csatlakozhatnak a hálózathoz.

A Bizottság szerint egy másik kifogásolható eleme a magyar szabályozásnak, hogy nem engedi meg a gáz elosztók számára olyan költségeknek a tarifákba való beépítését, amelyeket elvileg a fogyasztókra ki lehetne terhelni. Például a gázhálózat hossza után fizetendő különadó nem hárítható át a fogyasztókra a magyar szabályozás értelmében.

A Bizottság kritikával illette továbbá a magyar szabályozói környezetet is. Például a tarifa meghatározásának a módját a miniszter határozza meg és nem a hatóság, ami a harmadik energiacsomag alapelveibe ütközik. 

Végül a Bizottság úgy találja, hogy a Bamgarteni határkeresztező kapacitáshoz való hozzáférés diszkriminatív, mivel két társaság (az MVM és az E.On) elsőbbséget élveznek a többi piaci szereplővel szemben. Holott a harmadik energiacsomag értelmében a határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférést árverés útján kellene odaítélni. 

3. A GÁZTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A Parlament 2015. március 3-án elfogadta a gáztörvény módosítását. A módosítás célja az európai jognak a teljesebb magyarországi harmonizációját célozza.

A módosítás keretében változott a gázév. A jelenlegi gázév, amely július 1-től június 30-ig tart, a jövőben október 1-től szeptember 30-ig fog tartani. Az első átmeneti gázév több, mint 12 hónapig fog tartani 2015. július 1-től 2016. szeptember 30-ig. A rendszerhasználó a kapacitáslekötéseit újra meg kell küldjék az új gázév tekintetében legkésőbb 2015. március 31-ig. 

A módosítás bevezet egy kereskedési platformot, melynek tagjai a saját jogon eljáró felhasználók, a gázkereskedők, a termelők, az szállítási rendszerüzemeltetők. Ezek a szereplők megfelelnek a korábbi kiegyensúlyozó platform szereplőivel.

Végül a módosítás kimondja, hogy a fogyasztóknak ingyenesen kell a gázórát biztosítani.

Jogi hírek / 2015. december

1. A KORMÁNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MÓDOSÍTÁSÁT TERVEZI

Kevesebb mint két évvel a hatálybalépését követően elképzelhető, hogy a polgári törvénykönyv módosításra kerül. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Kormány a Ptk. egyes rendelkezéseinek a módosítására készül.

Lázár miniszter úr nem részletezte, hogy a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) mely jogterületei azok, amelyeket a módosítás érintene. (A módosításokat egyébként a kormány 2016 tavaszára tervezi). Ugyanakkor az Igazságügy Minisztérium államtitkára, Dr. Bodzási Balázs megjelölt néhány problémát, amelyet a kormány meg kíván oldani a Ptk. módosítás útján.

A behajtási költségátalány

Bodzási Úr szerint a Ptk-nak a behajtási költségátalányra vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell. Ennek az az oka, hogy ezek a szabályokat nem lehetett a magyar realitásokhoz alkalmazni és számos gyakorlati probléma merült fel az alkalmazása során (különösen könyvelési problémák – lásd az erre vonatkozó cikkünket az Info Magazin 1/2015-ös számában).

2015 kora nyarán a Parlament elfogadta a 2015. évi LXXI. törvényt, amely a Ptk. rendelkezései által okozott könyvelési problémákat volt hivatott orvosolni, és amely a behajtási költségátalányt csak egy választható opciónak, és nem kötelezettségnek minősíti (mint ahogyan azt a Ptk. szabályozza). Ez a módosítás azonban nem érintette a Ptk-t és emiatt nem jelenthetett egy koherens megoldást a problémára. 

Szerződés átruházás

Bodzási Úr szerint egy másik terület, ahol a Ptk. módosítása szükséges lehet, a szerződés átruházás intézménye, amely egy új átruházási forma, amelyet az új Ptk. vezetett be. A Probléma az alábbiak szerint foglalható össze: a Ptk. 6 :208 § (3) bekezdése szerint egy szerződésnek a biztosítékai automatikusan megszűnnek a biztosított szerződés átruházásakor. Ez kockázatot jelent a szerződés megszerzője számára, amikor egy zálogjoggal biztosított hitelszerződés kerül átruházásra. Mivel ilyenkor a zálogszerződés is automatikusan megszűnik, a követelés megszerzője ezáltal elveszítené a zálogjog által biztosított elsőbbségi jogot. Következésképpen a kormány a Ptk. módosítása útján szeretné megoldani ezt a problémát, amelyet már az EBRD is jelezett a legutóbbi országjelentésében. Bodzási Úr szerint egyébként további, a biztosítékokat érintő Ptk. módosításokat tervez a kormány.

2. A POLGARI PERRENDTARTAS MODOSITASA

A legtöbb esetben kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás a polgári peres eljárásokban. Néhány technikai problémát ugyanakkor még meg kell oldani a módosítás 2016. január 1-i hatályba lépéséig.

A Polgári Perrendtartást (1952. évi III. törvényt) módosító 2015. évi CLXXX. törvény szerint a bíróság és a jogi képviselővel eljáró fél közötti kapcsolattartás kötelezően elektronikus úton bonyolítandó. Következésképpen a keresetek, beadványok és egyéb írásbeli okiratokat elektronikus úton az „Ügyfélkapu” felületen keresztül kell beadni és nem papír alapon. 

A módosítás 2016 január 1-én fog hatályba lépni, amely rövid távon számos technikai problémát hozhat felszínre.

3. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK A MÓDOSÍTÁSÁT ELHALASZTOTTÁK, A BÜROKRÁCIA-ELLENES TÖRVÉNY ELFOGADÁSRA KERÜLT

A munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalói érdekképviseletek nem tudtak egyezségre jutni a kormánynak a munka törvénykönyvének a módosítására vonatkozó tervezetére vonatkozóan, amelyet emiatt visszavont a kormány. Ugyanakkor a bürokrácia csökkentésére irányuló törvénytervezetet elfogadta a Parlament.

Kérdésessé vált a Munka Törvénykönyvének módosítása

A novemberi jogi információkban már jeleztük, hogy tervbe van véve a Munka Törvénykönyvének (2012. évi I törvény) a módosítása. A módosítás tervezet inkább a munkavállalókra volt kedvező, miközben a Munka Törvénykönyve jelenleg inkább a munkáltatói oldalnak kedvez. A munkáltatói érdekképviseletek ennek megfelelően visszautasították a tervezetet, és feltehetően emiatt - hogy elkerülje a konfrontációt a munkáltatói érdekképviseletekkel - végül nem nyújtotta be a törvényjavaslatot a Parlamentnek.

Új törvény a bürokrácia leépítéséről

Amint az októberi jogi információkban is jeleztük, a kormány tervbe vette a meglévő bürokratikus korlátok csökkentését és októberben egy új törvénytervezetet nyújtott be a Parlamenthez. A Parlament rövid időn belül jelentősebb módosítások nélkül elfogadta a törvénytervezetet és elfogadta a 2015. évi CLXXXVI. törvényt. A törvény 2016. január 1-én fog hatályba lépni, vagyis igen kevés idő áll rendelkezésre a hatóságok számára az új szabályokra való felkészülésre.

Töltse le a jogi híreket PDF-ben 

Jogi hírek / 2015. november

1. ÚJ KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY

A közbeszerzésekről szóló új 2015. évi CXLIII törvény 2015. november 1-jén lépett hatályba. A kormány szerint a törvény egy egyszerűbb és átláthatóbb eljárást kíván bevezetni, miközben jelentősen csökkenti is az eljárási határidőket.

Átláthatóság

A közbeszerzések átláthatósága tekintetében az új törvény új összeférhetetlenségi szabályokat vezet be. Mostantól politikusok, illetve ezek közeli hozzátartozói sem közvetlenül, sem általuk irányított társaságok útján közvetve sem vehetnek részt pályázóként közbeszerzésekben. Ezen túlmenően a 25 millió forintos értékhatárt meghaladó közbeszerzések során legalább három személyt közvetlenül is meg kell hívni az eljárásba.

Egyszerűsítés

A törvény korlátozni igyekszik a bürokratikus akadályok alkalmazását. Ennek érdekében a jogszabály korlátozza a beadandó dokumentumok és igazolások körét, melyek helyett a pályázó egyszerű nyilatkozata is elegendő lesz. A dokumentumokat csak az esetleges nyertessé válás esetében kell majd benyújtani.

A részvétel egyszerűbbé válik a kis- és közepes vállalkozások számára. A közbeszerzések dokumentációja ingyenes lesz, és mostantól a közbeszerzések szakmai feltételeit könnyebben fogják tudni teljesíteni a részvevők.

További módosítások is tervbe vannak véve az elkövetkezendő években, ideértve azt is, hogy a kormányzat elektronikus közbeszerzésekre kíván átállni, ami tovább egyszerűsítheti majd a közbeszerzési eljárások menetét.

2. HAMAROSAN MÓDOSUL A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE

A kormány nemrég közzétette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény jövőbeni módosításának a tervezetét. Néhány új szabály a munkavállalókra, míg néhány a munkáltatókra lesz kedvezőbb, de a munka törvénykönyve összességében továbbra is inkább munkáltató-barát marad.

A kormány szerint a módosítás a munkáltatói és munkavállalói képviseleti szervek javaslatait tartalmazza, valamint az új munka törvénykönyvének az eddigi bírói gyakorlatának eredményeit építi be a munka törvénykönyvébe.

A munkavállalókra kedvező módosítások

A javaslat megemeli a jogellenes munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó szankciót. Ebben az esetben a munkavállaló a távolléti díjának a kétszeresét kapja ellentétben a jelenlegi szabályozással, amely szerint csak a távolléti díjnak megfelelő összegre jogosult a munkavállaló a felmondási időre vonatkozóan. Érdemes megjegyezni, hogy a Kúria az ajánlásában a távolléti díj 2-6-szorosának megfelelő összegre tett javaslatot. 

Amennyiben a felmondás joggal való visszaélést valósít meg, a munkavállaló kérheti a munkaviszonyba való visszahelyezését is. 

A munkáltatóra kedvező módosítások

A módosítás elfogadná, hogy amennyiben a munkavállaló az ügyeleti ideje alatt nem végez munkát, akkor a munkáltató nem lenne köteles a következő napon pihenőnapot biztosítani a számára.

A gyermeket nevelő munkavállalók tekintetében a munkaidő és pihenőidő tekintetében alkalmazandó korlátozások már csak a terhesség idejére vonatkoznának ellentétben a jelenlegi szabályozással, amely a gyermek három éves koráig rendeli azokat alkalmazni.

Végül a munkavállaló munkáltatóval szembeni kártérítési felelőssége is a munkáltató javára kerül módosításra, mivel az ki fog terjedni a munkáltató elmaradt hasznára is a közvetlen károkon felül.

A módosítás 2016. január 1-jén lépne hatályba.

3. ÚJ JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK VÁRHATÓAK A FOGYASZTÓI HITELEK TEKINTETÉBEN

A kormány közzétett egy törvény és rendelet módosítási javaslat csomagot, mely többek között a fogyasztói hitelek megkötési eljárására vonatkozó új szabályok bevezetésére irányul. A javaslatot a kormányzat még nem nyújtotta be a Parlamenthez.

A javaslat újabb, a fogyasztókat támogató szabályokat vezet be a fogyasztói hitelek megkötésének a folyamatára vonatkozóan.

A javaslat értelmében a hitelhez kapcsolódó reklámban nemcsak a hitel díját kell megfelelően feltüntetni, hanem a havi törlesztőrészlet várható összegét, valamint azt az összeget, amit a teljes futamidő alatt a fogyasztó vissza fog fizetni.

A miniszteri rendeletek részletezik azokat a körülményeket, amelyeket a banknak meg kell vizsgálnia a fogyasztói hitel odaítélését megelőzően. Például a bank nemcsak a fogyasztó hitelszerződés aláírásakor fennálló pénzügyi helyzetét köteles megvizsgálni, hanem a lejáratig várható pénzügyi kilátásait is. Amennyiben például a fogyasztó nyugdíjba vonul a futamidő alatt, a banknak kötelezettsége lesz azt is megvizsgálni, hogy a fogyasztó a nyugdíjából továbbra is képes lesz-e a hitel törlesztésére.

Töltse le a jogi híreket PDF formátumban

Jogi hírek / 2015. október

1. ÚJ TÖRVENYTERVEZET A BÜROKRÁCIA CSÖKKENTÉSÉRE

A kormányzat benyújtott a Parlamentnek egy új törvénytervezetet, mely a társaságok és állampolgárok bürokratikus terheinek a csökkentését célozza. Ebből a célból a törvény igen jelentős számú jogszabály módosítását irányozza elő.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég bejelentette egy bürokrácia-ellenes törvény megalkotását. A kormány ennek megfelelően benyújtott a Parlamentnek egy törvénytervezetet, mely a bürokratikus korlátozások és kötelezettségek átfogó csökkentését célozza.

A törvénytervezet elsődleges célja az eljárási határidők csökkentése. Az általános eljárási határidő jelenleg 21 nap, de jelentős számú miniszteri rendelet bizonyos különleges eljárások tekintetében meghosszabbította ezt a határidőt. Az új törvénytervezet mindenekelőtt kimondta, hogy az általános 21 napos eljárási határidőtől már csak törvény elfogadásával lehet eltérni, miniszteri rendelettel azonban nem. 

A törvénytervezet egy másik koncepcionális újítása szerint a másodfokú államigazgatási hatóságok számára tilos a tényállás tisztázása miatt az ügyet visszautalni az elsőfokú hatósághoz.

Végül az egyik legfontosabb reformja a törvénytervezetnek az engedélyeztetési eljárásokat érinti: a tervezet szerint számos engedélyköteles tevékenység csak az illetékes közigazgatási hatósághoz való előzetes bejelentéshez lesz kötve. Ezen túlmenően, jelentős számú esetben, amikor az engedélykérés megmarad kötelezettségnek, a törvénytervezet kimondja, hogy amennyiben a hatóság nem dönt az előírt törvényes ügyintézési határidőben, ez a kérelemnek való helyt adást, és az engedély automatikus megadását fogja jelenteni.

2. A BÍRÓSÁG MEGSEMMISÍTETTE A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉT

A másodfokú bíróság megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek 2014-es megválasztására vonatkozó eredményt. A bírósági döntés egy újabb fejezetet jelent a kamara jelenlegi vezetése és az „Összefogás” ügyvédi egyesület közötti harcban.

A másodfokon hozott ítélet megerősíti az elsőfokú ítéletet, amelyben a Fővárosi bíróság megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara döntését a kamara tisztségviselőinek 2014-es megválasztására vonatkozóan. A kamara döntése elleni jogorvoslatot az „Összefogás” ügyvédi egyesület kezdeményezte a bíróságnál, amely a jelenlegi elnökség ellenzékének tekinthető. 

A Fővárosi Ítélőtábla nem csupán elfogadta az elsőfokú bíróság indokait, hanem azt kiegészítette két további indokkal, továbbá kimondta, hogy az alkalmazott szavazatszámlálási eljárás súlyosan sértette a Budapesti Ügyvédi Kamara alapszabályát. Az Ítélőtábla többek között jogellenesnek tartotta, hogy arra nem jogosult személyek is részt vehettek a szavazatszámlálásban. 

A kamara jelenlegi elnöke szerint a 2010-ben megválasztott elnökség fogja átvenni a jelenlegi vezetés pozícióját. Mindez azonban nem fog jelentős változást hozni a kamara életében, mivel a 2010-es kamarai tisztségviselők nagyrészt megegyeznek a 2014-ben megválasztott tisztségviselőkkel.

3. A KÖZJEGYZŐK NEM FELELŐSEK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSE ÉRTELMÉBEN

Az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásban a magyar bíróság az Európai Bíróság álláspontját kérte annak eldöntésére, hogy kötelesek-e a közjegyzők a szerződések tisztességességének az ellenőrzésére annak közjegyzői hitelesítését megelőzően. Az Európai Bíróság szerint a közjegyzőket nem terheli ilyen ellenőrzési felelősség.

A 2014. júliusi hírlevelünkben már jeleztük, hogy Pedro Cruz Villalon európai bírósági főtanácsnok előadta az álláspontját az eljárásban, és hogy a főtanácsnok álláspontja szerint a közjegyzők nem kötelesek annak ellenőrzésére, hogy az adott devizahitel szerződés tisztességes-e. Az Európai Bíróság időközben közzétette az ítéletét, amelyben megerősítette a főtanácsnok álláspontját. 

Az Európai Bíróság szerint ilyen esetekben a közjegyzők nem kötelesek a tisztességesség vizsgálatára ellentétben (az Európai Bíróság joggyakorlata szerint) a bíróságokkal, akik mindig hivatalból kötelesek vizsgálni azt, hogy a fogyasztóval kötött hitelszerződés tisztességes-e. 

Az Európai Bíróság szerint tehát nem jogellenes, ha a közjegyző végrehajtási záradékkal lát el egy devizahitel szerződést még akkor sem, ha később a bíróság azt tisztességtelennek találja.

Töltse le a jogi híreket PDF formátumban ide kattintva.

Jogi hírek / 2015. szeptember

1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÖTT A BETÉTI TÁRSASÁG BELTAGJÁNAK FELLEBBEZÉSI JOGÁRÓL

Az Alkotmánybíróság új döntést (20/2015 (VI.16.) sz. határozat) hozott a betéti társaság korlátlanul felelős tagjának jogorvoslati jogára vonatkozóan. Ez a határozat módosítást jelent a bíróságoknak ebben a témában eddig alkalmazott joggyakorlatában.

A konkrét esetben az adóhatóság megállapította a betéti társaság adófizetési kötelezettségét, amely nem fellebbezett a határozattal szemben. Ugyanakkor a társaság beltagjának (amelynek korlátlan mögöttes felelőssége van a társaság tartozásaiért) nem volt lehetősége az adóhatósági eljárásban való részvételre, emiatt pedig nem tudott fellebbezni a határozattal szemben. 

Mindeddig a bíróságok nem engedték meg a betéti társaság beltagjai számára a fellebbezést hasonló esetben. A beltag utólagos jogorvoslata eddig kizárólag polgári perben volt lehetséges, de nem hatósági eljárásban. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében mostantól nemcsak bíróság előtti polgári perben lesz ez lehetséges, hanem közigazgatási eljárásban is. Mindez nagy jelentőséggel bír olyan esetekben, ahol a beltag nem vett részt az alapeljárásban, miközben az eljárás azzal az eredménnyel járt, hogy a beltagra is kiterjedően fizetési kötelezettséget állapított meg: ilyenkor az eljárást a beltaggal szemben folytatni kell, akinek így lehetősége lesz jogorvoslattal élni még akkor is, ha a társaság nem gyakorolta fellebbezési jogát.

Végül érdekes lenne megtudni, hogy ugyanez az elv, amely a betéti társaság beltagjára alkalmazandó, irányadó lesz-e minden olyan személyre, akinek mögöttes felelőssége áll fenn, ideértve különösen azokat, akik kezességet vállaltak harmadik személyek teljesítéséért. A polgári törvénykönyvnek a sortartó kezesre vonatkozó rendelkezései ugyanis nagyon hasonlóak a beltag mögöttes felelősségére vonatkozó szabályozáshoz. 

2. MÓDOSULT A VERSENYTÖRVÉNY

A Parlament elfogadta a 2015. évi LXXVIII. törvényt, amely módosította a versenytörvényt (1996. évi LVII. törvény). A módosítás korlátozza a mezőgazdasági tárgyú ügyekre vonatkozó mentességet és annak alkalmazási körét a nemzeti szintű megállapodásokra szűkíti. Az európai dimenziójú magatartások ezentúl már nem lesznek mentesíthetőek.

2012-ben módosításra került a versenytörvény, amelynek következtében bizonyos feltételek fennállása esetén a mezőgazdasági piacot és termékeket érintő versenykorlátozó magatartások mentesíthetőek lettek. Időközben ugyanakkor az Európai Bizottság figyelmeztette a magyar kormányt, hogy kész lesz kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarországgal szemben, amennyiben ez a szabályozás nem kerül módosításra. A legismertebb ügy, amely ezen szabályozás alapján mentesítésre került az ún. „dinnye-kartell” ügy volt, ahol a versenyhatóság (GVH) megindította ugyan az versenyhatósági vizsgálatot, de végül kénytelen volt azt megszüntetni.

A Parlament végül a bizottsági figyelmeztetésre tekintettel elfogadta a versenytörvény módosítását, amelynek értelmében az európai léptékű tilalmazott megállapodások és magatartások nem lesznek többé mentesíthetőek a versenytörvényben foglalt korlátozások alól. A korábbi joggyakorlat értelmében európai dimenziójú egy olyan megállapodás, amely kiterjed Magyarország teljes területére. A GVH tehát újból lehetőséget kapott arra, hogy eljárásokat és vizsgálatokat folytasson le ebben a szektorban, ahol erre nem került sor 2012 óta.

Töltse le a jogi híreket PDF formátumban ide kattintva.

Jogi hírek / 2015. június

1. ÚJ TÖRVÉNYJAVASLAT A CSALÁDI CSŐDVÉDELEMRŐL

A Kereszténydemokrata Néppárt benyújtotta a törvényjavaslatát a magáncsőd intézményének a bevezetésére vonatkozóan. Amennyiben a Parlament elfogadja a törvényjavaslatot, magánszemélyek is jogosultak lehetnek csődöt jelenteni.

A magánszemélyek csődvédelme évek óta az érdeklődés középpontjában volt. A devizahiteleket érintő különféle szabályozást követően végül a kormánypárti KDNP a magáncsőd intézményének a bevezetését javasolta. A javaslat célja a nehéz pénzügyi helyzetbe lévő azon családoknak való segítségnyújtás, akiknek megfelelő pénzügyi forrásaik állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a pénzügyeiket konszolidálják.

A törvény azon magánszemélyekre (illetve a házastársaikra, illetve egyéb adóstársakra) vonatkozik (i) akiknek 2 és 60 millió forint közötti tartozásuk van és amely nem haladja meg az adós vagyonának a kétszeresét, (ii) legalább a tartozás 80%-a az adós által elismert, és (iii) legalább 500 ezer forint tartozás legalább 90 napja már lejárt.

A törvényjavaslat szerint az adós először a legfőbb hitelezőjénél lesz köteles a adósságrendezési eljárást megindítani. Amennyiben a felek nem fognak tudni adósságrendezési megállapodást kötni, akkor az adós bírósági adósságrendezési eljárást indíthat. Ezen eljárás keretében, az adós és a hitelezői adósságrendezési egyezséget köthetnek, amelyet a bíróság hagy jóvá. Egyezség hiányában a bíróság a Családvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő által készített adósságrendezési terv alapján fogja elrendelni a csődvédelmet. A vagyonfelügyelő fogja ellenőrizni, hogy az adós betartja-e az adósságrendezési tervben foglaltakat.

Az új jogszabályt 2016-ban tervezik hatályba léptetni, azonban bizonyos személyek már 2015 szeptemberében jogosultak lesznek adósságrendezési eljárást kezdeményezni, amennyiben a tartozásuk nemfizetésének a következményei a lakásukat veszélyeztetik.

2. BÍRÓSÁGI JOGHATÓSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK TISZTÁZÁSA

Idén tavasszal a Parlament elfogadta a 2011. évi CXCVI. törvény módosítását a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat érintő perekben eljáró magyar bíróságok joghatóságára vonatkozóan. A módosítás értelmében a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága nem alkalmazandó választottbíróságok esetében, amelyeket így eljáró bíróságként szintén kijelölhetnek a felek.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény elfogadásakor a törvény előírta, hogy kizárólag magyar rendes bíróságok járhatnak el azokban a perekben, amelyek nemzeti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatosak. Ez a szabály azonban ellentétes volt a választottbíróság kijelölésének szabadságával, amelyet az 1958-as New York-i egyezmény garantált, amely a külföldi választottbírósági határozatok elismerését és végrehajthatóságát szabályozza. 

A szabályozás jelenlegi módosítása (2015. évi VII. törvény 33. § (1) bek.) következtében a 2011. évi CXCVI. törvény által a magyar rendes bíróságok számára biztosított kizárólagos joghatóság nem alkalmazandó a választottbíróságok tekintetében. Mostantól megengedett lesz a választottbírósági kikötés egy olyan szerződésben is, amely a nemzeti vagyont érinti.

3. ÚJ TÖRVÉNY AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL

A Parlament nemrég fogadta el a 2015. évi LVII. törvényt az energiahatékonyságról, amely a 2012/27/EU sz. irányelv harmonizációját jelenti. Ennek a jogszabálynak az elfogadása a Magyarország ellen az Európai Bizottság által indított és folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás lezárását célozta.

Az új 2015. évi LVII. törvény értelmében a központi kormányzati szervezetek kötelesek energiahatékonysági intézkedéseket foganatosítani mind az épületkorszerűsítés, mind az új beszerzések során.

A kormány felelős továbbá azért, hogy a 2011-2013-as évek átlagához képest 1,5%-os megtakarítást lehessen elérni a végfelhasználóknak értékesített energia tekintetében. Az irányelv értelmében ezt a célt a kormány szakpolitikai intézkedésekkel, vagy kötelezettségi rendszerrel érheti el. Mivel ez utóbbi az energetikai vállalkozások igen jelentős pénzügyi kötelezettségvállalását eredményezte volna, a kormány a szakpolitikai intézkedéseket alkalmazott a törvényben. Ezek többek között energiára kivetet adók (ami már létezik Magyarországon), energiahatékonysághoz kapcsolódó pénzügyi finanszírozási rendszerek és ösztönzők, oktatási és képzési programok stb.

Ez a törvény nemcsak az energetikai vállalkozásoknak kedvező (ami nem mindig volt így az elmúlt években), de Magyarország ezáltal sikeresen le tudja zárni azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet az Európai Bizottság indított.

Töltse le a jogi híreket PDF formátumban

Jogi hírek / 2015. május

1. AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉST ÉRINTŐ ÚJDONSÁGOK

2015. május 1-től az ügyvédi letéteket a helyileg illetékes kamaránál nyilvántartásba kell venni. Ezen túlmenően Lázár János, Miniszterelnökséget vezető Miniszter, bejelentette, hogy a kormány fel kívánja állítani a kincstári jogügyi igazgatóságot, amelynek elsődleges célja az állam jogvitákban való képviselete lenne.

Ügyvédi letétek nyilvántartásba vétele

Miután számos visszaélésre derült fény az ügyvédeknél letétbe helyezett vagyontárgyak (elsősorban ügyvédi letéti számlára befizetett összegek) tekintetében, módosításra kerültek az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek az ügyvédi letétre vonatkozó szabályai. Ebből következően 2015. május 1-től az ügyvédek kötelesek lesznek elektronikus úton a helyi ügyvédi kamaránál bejelenteni az általuk vállalt ügyvédi letét jogszabályban meghatározott adatait. Ezeket az adatokat bizalmasan kell kezelni, mindazonáltal a helyi kamarák kötelesek lesznek a Magyar Ügyvédi Kamarához azokat továbbítani.

A kincstári jogügyi igazgatóság felállítása

Lázár János sajtótájékoztatója értelmében a kormány csökkenteni kívánja az ügyvédeknek kifizetett munkadíjak összegét, mely összességében bizonyos években elérte a 10 milliárd forintot. Ebből a célból a kormány létre fogja hozni a kincstári jogügyi igazgatóságot, mely mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon el fogja látni az állam peres képviseletét. Lázár úr indokolása szerint az ügyvédi szolgáltatások nem közbeszerzés kötelesek, amely egy további indokát jelenti annak, hogy miért kívánja csökkenteni a kormányzat a független ügyvédi irodák megbízásainak a számát.

2. ÚJ ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYOK BIZONYOS KÖZJEGYZŐI ELJÁRÁSOKBAN

Egy hagyatéki eljárást szabályozó uniós rendelet magyarországi harmonizációjával kapcsolatos törvényjavaslat keretében a kormány a közjegyzők területi illetékességi jogosultságának módosítását javasolja.

A T/4648 számú törvényjavaslat számos szabályt tartalmaz azon hagyatéki eljárásokra vonatkozóan, ahol a hagyaték az európai Unió különböző tagországaiban található. Ez a törvényjavaslat, amely egyébként elsősorban a 650/2012/EU rendelet harmonizációját célozza, a 20. §-ban ugyanakkor a közjegyzőkről szóló törvényt (1991. évi XLI. törvény) is jelentősen módosítja. 

A módosítás értelmében a bankoknak nem lesz többé lehetőségük az eljáró közjegyzők között választani a hitelszerződések, illetve a kapcsolódó biztosítéki szerződések (valamint ezek felmondásának) közjegyzői okiratba foglalásakor, amennyiben az adott hitelszerződés fogyasztóval kerül megkötésre. Ebben az esetben csak az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyző (Budapesten a közjegyzők illetékességi területe nagyjából megfelel a kerületeknek) lesz jogosult a közjegyzői okiratok elkészítésére. Amennyiben a fogyasztó ingatlana zálogjoggal terhelt, az ingatlan fekvése szerint illetékes közjegyző is eljárhat. 

A törvényjavaslat hivatalos indokolása szerint az új szabályozás a fair bank törvény által bevezetett új előírások bankok általi esetleges jogszerűtlen kikerülésének a megakadályozását célozza.

Jogi hírek / 2015. április

1. DEVIZAHITELES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

Bizonyos nyilvánosságra került híresztelések szerint egy lízing társaság megpróbált különféle módon a fogyasztókkal való elszámolási kötelezettség alól kikerülni, ezért egy új törvényjavaslat került a Parlament elé, amely a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési jogosítványainak a megerősítését célozza.

A médiában megjelent információk alapján egy gépjármű finanszírozási társaság az ügyfeleinek egy jelentős részét arról tájékoztatta, hogy nem minősülnek fogyasztónak a 2014. évi XXXVIII., valamint a 2014. évi XL. törvény alkalmazásában, mivel a társaság úgy értékelte, hogy a pénzügyi lízing szerződés nem tekinthető fogyasztói hitelszerződésnek. Ezek a jogszabályok szabályozzák a fogyasztókkal való elszámolás szabályait a tisztességtelennek minősülő egyoldalú kamatemelés és a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tekintetében. Az elszámolási kötelezettség ugyanakkor csak a fogyasztókkal szemben áll fenn, és ennek következményeként amennyiben az ügyfél nem minősül fogyasztónak, akkor semmilyen elszámolásban nem fog részesülni. 

A bankok lényegében mind veszítettek a devizahiteleikkel kapcsolatos pereikben, azonban ezek az eljárások csak az általános szerződési feltételek érvényességét érintették általánosságban, de a bíróság ítélete nem érintette azt a kérdést, hogy ez miként érinti az egyes hitelszerződéseket. Ugyanakkor az elszámolással kapcsolatos értesítés megküldésének a határideje 2015 április vége a deviza alapú hitelszerződések tekintetében. Az elszámolás egyébként jellemzően a törlesztendő tartozás csökkentése útján valósul meg, amelynek az összege az említett tájékoztatóban fog szerepelni. 

A Nemzeti Bank már most is rendelkezik ellenőrzési jogosultsággal a visszatérítendő összeg kiszámítása és az elszámolás végrehajtása tekintetében, a törvénymódosítás ezen jogosultságnak a megerősítését célozza, valamint azt, hogy világosan meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a Nemzeti Bank eljárhat. A T/4287 számú törvényjavaslat értelmében a Nemzeti Bank jogosult lesz ellenőrzést végezni különösen akkor, ha az eljáró bank megtagadja az elszámolást jelentős számú fogyasztóra kiterjedően olyan értelmezés alapján, amely szerint a hitelszerződés, vagy lízingszerződés nem tekinthető fogyasztói szerződésnek, vagy egyébként olyan értelmezést használ, amely a hitelszerződés nem fogyasztói szerződéssé minősítését célozza. 

2. KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁSOK MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a földtörvény 2014-ben végrehajtott módosításával kapcsolatban. Ezen kívül az Európai Bizottság a következő szakaszába léptette a Magyarország ellen már korábban megindított kötelezettségszegési eljárást, amelyet az energiahatékonysággal kapcsolatos irányelv harmonizációjával kapcsolatban indított.

Mindeddig a Bizottság megelégedett Magyarország írásos magyarázatával a 2013. évi CXXII. törvény kifogásolt rendelkezései tekintetében. Mivel a Bizottság nem volt megelégedve a kapott válasszal, megindította a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság úgy találta, hogy a törvény néhány tulajdonszerzési korlátozása diszkriminációt tartalmaz és nem arányos, ami ellentétes a tőke szabad mozgásának, valamint a letelepedés szabadságának uniós alapelvével. Egyébiránt a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákia, Bulgária és Litvánia ellen is ugyanezen kérdéskörben. 

Az energiahatékonyságot érintő jogharmonizáció tekintetében (lásd Jogi Információk 2015. február), a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a következő fázisába helyezte és kezdeményezte az Európai Bíróság eljárását (fontos megjegyezni, hogy ez az eljárás nem tévesztendő össze a harmadik energia csomag harmonizációjával kapcsolatos másik kötelezettségszegési eljárással (lásd Jogi Információk 2015. március), mely jelenleg csak a kezdeti fázisában van). A médiában fellelhető információk szerint a Bizottság azt kéri az Európai Bíróságtól, hogy napi 15.444 Euro-nak megfelelő bírság megfizetésére kötelezze Magyarországot.

Töltse le az áprilisi jogi híreket PDF formátumban ide kattintva.

Jogi hírek / 2015. március

1. A KÚRIA ÚJ HATÁROZATAI A FELSZÁMOLÁSSAL KAPCSOLATBAN

A Kúria két jogegységi határozatot hozott a zálogjoggal rendelkező hitelezők igényeinek a felszámolási eljárás keretében történő kielégítésével kapcsolatosan.

A zálogtárgy fenntartásával kapcsolatos költségek

Az első határozat (1/2015. PJE Határozat) keretében a Kúria a zálogtárgy fenntartásával kapcsolatos költségek minősítésének kérdésében foglalt állást. Az aktuális kérdés a zálogtárgy után fizetendő adó értelmezését érintette.

A kérdés jelentősége abban áll, hogy a zálogtárgy fenntartásának költségei megelőzik a zálogjogosultnak fizetendő összeget. Más szóval, mielőtt a zálogtárgy értékesítéséből származó bevételt ki lehetne fizetni a zálogjogosult javára, teljesíteni kell a zálogtárgy fenntartásához szükséges költségeket, és ezek levonását követően fennmaradó összeg fizethető csak ki a zálogjogosultnak.

A jelen jogegységi határozatban a Kúria kimondta, hogy a zálogtárggyal kapcsolatban fizetendő adók ilyen fenntartással kapcsolatos költségnek tekintendők, és, ennek következtében, a zálogtárgy eladása során befolyt összeg kifizetését megelőzően kell azokat teljesíteni.

A felszámoló rendelkezéseivel kapcsolatos kifogás határideje 

A csődtörvény (a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény) értelmében nyolc napon belül van lehetőség kifogásolásra a felszámoló jogszerűtlen intézkedéseivel szemben. Mindazonáltal a Kúria kifejtette a második polgári jogegységi határozatában (2/2015. sz. PJE), hogy ez a határidő eljárási jellegű, vagyis a határidő elmulasztása esetén van lehetőség a kimentésre.

2. A BIZOTTSÁG KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁST INDÍTOTT MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN ENERGIAJOGI HARMONIZÁCIÓ TEKINTETÉBEN

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben a harmadik energiacsomag nem kielégítő magyarországi átültetése tekintetében.

Az Európai Bizottság informális egyeztetést kezdeményezett Magyarországgal 2013 augusztusában. A konzultáció különféle energiajogi kérdéseket érintett, de a felek nem tudtak egyezségre jutni. A Bizottság ezért végül úgy határozott, hogy elindítja az eljárás formális szakaszát és írásos értesítést küldött a magyar kormány részére. Állítólag a Bizottság hasonló eljárást indított más országokkal szemben is, mint például Franciaország, Németország, és Olaszország.

A Bizottság első kifogása a gázhálózathoz való hozzáférésnél alkalmazott tarifarendszert érintette. A magánfogyasztók ugyanis a többi fogyasztónál kedvezőbb tarifa mellett csatlakozhatnak a hálózathoz.

A Bizottság szerint egy másik kifogásolható eleme a magyar szabályozásnak, hogy nem engedi meg a gáz elosztók számára olyan költségeknek a tarifákba való beépítését, amelyeket elvileg a fogyasztókra ki lehetne terhelni. Például a gázhálózat hossza után fizetendő különadó nem hárítható át a fogyasztókra a magyar szabályozás értelmében.

A Bizottság kritikával illette továbbá a magyar szabályozói környezetet is. Például a tarifa meghatározásának a módját a miniszter határozza meg és nem a hatóság, ami a harmadik energiacsomag alapelveibe ütközik. 

Végül a Bizottság úgy találja, hogy a Bamgarteni határkeresztező kapacitáshoz való hozzáférés diszkriminatív, mivel két társaság (az MVM és az E.On) elsőbbséget élveznek a többi piaci szereplővel szemben. Holott a harmadik energiacsomag értelmében a határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférést árverés útján kellene odaítélni. 

3. A GÁZTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A Parlament 2015. március 3-án elfogadta a gáztörvény módosítását. A módosítás célja az európai jognak a teljesebb magyarországi harmonizációját célozza.

A módosítás keretében változott a gázév. A jelenlegi gázév, amely július 1-től június 30-ig tart, a jövőben október 1-től szeptember 30-ig fog tartani. Az első átmeneti gázév több, mint 12 hónapig fog tartani 2015. július 1-től 2016. szeptember 30-ig. A rendszerhasználó a kapacitáslekötéseit újra meg kell küldjék az új gázév tekintetében legkésőbb 2015. március 31-ig. 

A módosítás bevezet egy kereskedési platformot, melynek tagjai a saját jogon eljáró felhasználók, a gázkereskedők, a termelők, az szállítási rendszerüzemeltetők. Ezek a szereplők megfelelnek a korábbi kiegyensúlyozó platform szereplőivel.

Végül a módosítás kimondja, hogy a fogyasztóknak ingyenesen kell a gázórát biztosítani.

Jogi hírek / 2015. február

1. MAGYARORSZÁG KÉSEDELEMBEN VAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI JOGHARMONIZÁCIÓ TEKINTETÉBEN

A magyar állam még mindig nem hajtotta végre a 2012/27/EK sz., az energiahatékonysággal kapcsolatos irányelv jogharmonizációját. Magyarország egy Európai Bíróság előtti kötelezettségszegési eljárást kockáztat.

A határidő már tavaly nyáron lejárt, amelynek következtében az Európai Bíróság írásos értesítést küldött a magyar kormánynak, amely szerint a jogharmonizációra nyitva álló legvégső határidő 2014. november vége. Mindazonáltal Magyarország még mindig nem tett eleget harmonizációs kötelezettségének, ami arra késztetheti a Bizottságot, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson az ország ellen az Európai Bíróság előtt.

Az energetikai szakértők szerint az irányelv legfontosabb hatása az lenne, hogy az energiaszolgáltatók kötelesek lennének támogatni a fogyasztókat abban, hogy megtakarításokat érjenek el az elfogyasztott energia tekintetében. Számítások szerint Mindez az energiafogyasztás 5%-os csökkenését eredményezhetné. Ez a rendszer, amely már működik Franciaországban és Németországban, lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy az energiahatékonyságot javító beruházásaik tekintetében az energiaszolgáltatók anyagi támogatásában részesüljenek.

2. BIZONYOS TÁRSASÁGOK KÖTELESEK 2015. MÁRCIUS 15-IG ÖSSZHANGBA HOZNI A MŰKÖDÉSÜKET AZ ÚJ PTK-VAL

A közkereseti és betéti társaságok kötelesek legkésőbb 2015. március 15-ig módosítani a társasági szerződésüket az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban.

Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) tartalmazza a társasági törvény rendelkezéseit is, amely a Kkt-kra és a Bt-kre számos tekintetben új rendelkezéseket vezetett be. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy mostantól a Kkt. és a Bt. jogi személyiséggel rendelkezik ellentétben a korábbi szabályozással.

Ezek a társaságok tehát kötelesek a társasági szerződéseiket megfelelően módosítani 2015. március 15-ig és kötelesek azokba beépíteni a Ptk. által bevezetett újításokat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat és a részvénytársaságokat nem érinti ez a határidő, mivel rájuk vonatkozóan egy évvel későbbi határidőt határozott meg a jogalkotó.

3. ÚJ UNIÓS REGISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG AZ ENERGETIKAI VÁLLALKOZÁSOKNAK

Egy nemrég elfogadott új uniós rendelet regisztrációs kötelezettséget vezetett be az energetikai társaságok nagy része vonatkozásában.

2014. december végén az Európai Bizottság elfogadta az Európai Tanács és Parlament 1227/2011 sz. rendeletének végrehajtási rendeletét. Ezen rendelet célja az volt, hogy megakadályozza az energia nagykereskedelmi piacok jogtalan befolyásolását és elérje ezen piacok átláthatóságát. Következésképpen, az érintett energetikai társaságok kötelesek információt nyújtani a rendelettel érintett tranzakciók tekintetében.

Ebből a célból az érintett társaságok kötelesek regisztrálni magukat a magyar energia hatóságnál (MEKH) 2015. március 17-ig. Ezt követően a MEKH továbbítja ezen adatokat az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) részére, amely egy egységes európai adatbázist fog kezelni. Az érintett társaságok az energia elosztók, az energia kereskedők, az átviteli engedélyesek, a termelők, valamint az ipari nagyfogyasztók. 

Töltse le a jogi híreket pdf formában

Jogi hírek / 2015. január

ÚJ JOGSZABÁLYOK 2015-RE

A Parlament decemberben nagyszámú törvényt fogadott el és néhány új rendelet is megalkotásra került 2014 végén. A legfontosabb újdonságok és módosítások a következők:

Új fair bank törvény
Az új 2014. évi LXXVIII törvény új standardokat vezet be a fogyasztókkal kötött hitelszerződések tekintetében. Formálisan a törvény – a hitelező-fogyasztó jogviszonyt szabályozó – 2009. évi CLXII. törvény módosításának tekinthető. A törvényre vonatkozó részleteket a 2014. decemberi jogi információkban olvasható.

Forinthitelek forintosítása
Az új 2014. évi LXXVII törvény a fogyasztói hitelszerződések forintra való átváltását rendeli el. További részletek tekintetében kérjük, olvassa el a 2014. decemberi jogi információkat.

Új törvény a vasárnapi munkavégzésről
Az új törvény (2014. évi CII törvény) megtiltja a kiskereskedelmi üzletek nyitva tartását vasárnap és ünnepnapokon. Az adventi időszak kivételt képez e tiltás alól és a nyitva tartás néhány speciális esetben (pl. pékségek esetében) megengedett. 

Új törvény a K&F tekintetében
Az új 2014. évi LXXVI törvény új szabályozást vezet be a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció területén. Az új törvény elsődleges célja az uniós és magyar K&F és innovációs támogatások koordinációjának a javítása és elősegítése. Ebből a célból új szervezetrendszert vezet be a törvény, ideértve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatalt.

A munkavállalók lakáshiteleinek munkáltató általi támogatásának szabályait módosító rendelet
A cafeteria szabályok módosítása keretében módosításra került a lakáshitelre vonatkozó munkáltatói támogatásokról szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet (15/2014 (IV.3.) sz. NGM rendelet). A módosítás értelmében a támogatást csak a munkavállaló hiteltörlesztéshez használt számlájára utalható. A korábbi szabályozás még lehetővé tette a támogatásnak a munkavállaló hitelező banknál fenntartott számlájára való utalását is anélkül, hogy megkövetelte volna, hogy azt a hiteltörlesztésre használják. 

Kereskedelmi építmények építése
A kereskedelmi építmények építési engedélyezése során a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalnak lesz mostantól egyedül hatásköre arra, hogy megengedhetőnek minősítsen egy 400 m2-nél nagyobb kereskedelmi építmény építését a településre és a környezetre gyakorolt hatása alapján. Ez a módosítás lényegesen fogja komplikálni új bevásárlóközpontok létesítését, mivel egyetlen hatóság (egy ötfős bizottság segítségével) lesz jogosult az egész országban a fenti kérdésben dönteni valamennyi építési engedélyezési eljárásban, ellentétben a jelenlegi rendszerrel, ahol az önkormányzat volt jogosult az építést engedélyezni.

Új törvény a biztosítótársaságokról
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII törvény 2016. január 1-én lép hatályba. A biztosítótársaságoknak tehát egy év áll rendelkezésre ahhoz, hogy felkészüljenek az új törvény által bevezetett új szabályokra.

Jogi hírek / 2014. december

1. ÚJ TÖRVÉNY A DEVIZAHITELEK FORINTOSÍTÁSÁRÓL

A Parlament elfogadta a T/2055 sz. törvényjavaslatot a devizahitelek forintosításáról. Az átváltás piaci árfolyamon fog történni és csak a jelzáloghiteleket fogja érinteni.

Átváltás

Az új törvény a következő hitelek kötelező átváltását írja elő:
(a) a devizahitelek, amelyet
(b) fogyasztókkal kötöttek és amelyek
(c) ingatlan jelzáloggal vannak biztosítva.

A forintosításnál alkalmazandó árfolyam a Magyar Nemzeti Bank 2014. november 7-én és a 2014. június 16. és november 7. között jegyzett árfolyamainak átlaga közül a fogyasztóra kedvezőbb árfolyam.

A forintosítás a jogtalan egyoldalú kamatemelések miatti elszámolással egyidejűleg fog történni. Ennek következményeként a fogyasztó egy csökkentett havi törlesztőrészletre lesz jogosult.

Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztó visszautasítsa a forintosítást, de csak meghatározott esetekben, mint például ha a hitelszerződés lejárata nem esik 2020. december 31. utánra, vagy amennyiben a fogyasztónak a hitel devizanemében olyan havi jövedelme van, amely eléri a havi törlesztőrészlet összegét.

Új kamatszabályok

A törvény kamat befagyasztást is tartalmaz. Egyrészről a kamot kötelezően referenciakamathoz (háromhavi BUBOR) köti, és a kamatfelárat maximum 5-6%-ban állapítja meg, az adott hitel típusától függően. Másrészről a kamatperiódusokat a törvény egyoldalúan három, négy vagy öt évben határozza meg a hitel futamidejének a függvényében. A kamatfelár módosítására csak a kamatperiódusok lejáratakor van lehetőség.

Határidők

A deviza alapú hitelek módosítására 2015 tavaszán kerül sor, míg a devizahitelek módosítása 2015 nyarán történik. Mindazonáltal a módosítások 2015. február 1-jére visszaható hatállyal lépnek hatályba.

A törvényt még nem írta alá a Köztársasági Elnök.

2. ÚJ TÖRVÉNY A „FAIR” BANKOKRÓL

A forintosítási törvénnyel egyidejűleg fogadta el a Parlament T/1997. sz. törvényjavaslatot a „fair” bankokról, amely új, a fogyasztókat a bankokkal szemben védő szabályokat tartalmaz.

Formálisan a törvény a 2009. évi CLXII. törvényt módosítja, mely a bank-fogyasztó jogviszonyt szabályozza, (vagyis nem alkalmazandó a többi hiteltípusra). A törvény legfőbb újdonságai a következőek:

A fogyasztó szerződéskötést megelőző tájékoztatása

Az új jogszabály még pontosabb előírásokat tartalmaz a fogyasztó bank általi tájékoztatásának folyamatára vonatkozóan a hitelszerződés megkötését megelőzően. Ez egyben a magyar szabályozásnak a 2008/48/EK sz. európai bizottsági és parlamenti közös irányelvhez való harmonizációját jelenti.

Kamat befagyasztása és maximalizálása

Az új törvény két kivétellel tilalmazza azon hiteldíjakat (kamat és költségek), amelyek a mindenkori jegybanki alapkamatot több mint 24%-kal haladják meg: a hitelkártyák és az áruhitelek esetében a hiteldíj legfeljebb 39%-kal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot.

Másrészről, hasonlóan a forintosított hitelekhez, a hitelkamatokat nem lehet módosítani a kamatperiódus alatt, amely legkevesebb három, legfeljebb öt év lehet, függően a hitel futamidejétől. Valamennyi kamatperiódus végén a kamat a Magyar Nemzeti Bank rendeletében publikált módszertan alkalmazásával módosítható.

A hitelszerződés felmondása

A törvény lehetőséget ad a fogyasztó számára a szerződés felmondására a hiteldíj valamennyi engedélyezett módosítása alkalmával.

Másrészről a törvény korlátozza is a bank felmondási jogát: a bank a felmondás gyakorlására csak egy 90 napos orvoslási határidő eredménytelen eltelte jogosult.

Hatálybalépés

Az új törvény 2015. február 1-jén lép hatályba. A törvényt még nem írta alá a Köztársasági Elnök.

3. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT

Egy új törvényjavaslat alapján az élelmiszeripari kiskereskedelem meghatározó multinacionális szereplői igen szigorú korlátozásokhoz kell majd alkalmazkodniuk.

A belkereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt módosító T/2086 sz. törvényjavaslat értelmében a hipermarketeket és szupermarketeket üzemeltető azon társaságok (a „kereskedelmi társaságok”), amelyek napi fogyasztási cikkeket forgalmaznak, az alábbi előírásoknak kell majd megfelelniük:

• Azon kereskedelmi társaságok, amelyek a napi fogyasztási cikkek forgalmazásából származóan több mint 100 milliárd forintos éves nettó árbevételt érnek el, a törvényjavaslat értelmében erőfölényes helyzetben lévőnek minősülnek az érintett piacon. Mindez segítséget jelent majd a gazdasági versenyhivatal számára, hogy az erőfölényes helyzetek esetében szankciókat alkalmazzon.

• A kereskedelmi társaságok nem működtethetnek olyan belvárosi részen hipermarketet, vagy szupermarketet, amely külön törvényben meghatározott világörökségi körzetben található. Ez a korlátozás 2018. január 1-jén lép hatályba.

• Azon kereskedelmi társaságok, amelyeknek az éves árbevételének több, mint a fele napi fogyasztási cikkek forgalmazásából származik, és amelyek két egymást követő évben több, mint 50 milliárd forintos árbevételt realizálnak, profitot kötelesek termelni legalább az egyik évben, különben elvesztik a napi fogyasztási cikkek forgalmazására vonatkozó jogosultságukat. Ez a korlátozás 2018. január 1-jén lép hatályba.

A kommentárok szerint a kereskedelmi törvény ezen új előírásai a multinacionális kereskedelmi társaságokat, mint a Tesco, az Auchan és a Spar, fogja hátrányosan érinteni, és a hazai kereskedelmi társaságoknak fog kedvezni, mint a CBA, a Coop és a Real.

4. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELUTASÍTOTTA A BANKOK KÉRELMEIT

Az Alkotmánybíróság nem adott helyt a bankok és néhány bíróság kérelmének az egyoldalú kamatmódosításokat megsemmisítő 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenessége tekintetében.

Az Alkotmánybíróság legfőbb indoka a törvény deklaratív jellege volt: az Alkotmánybíróság szerint a törvényalkotó nem tett mást, csak a Kúria által bevezetett és alkalmazott, a Polgári Törvénykönyv 2004-es módosításával kapcsolatban levezetett jogelveket deklaratív módon törvénybe iktatta. Ebből következően ezen jogelveknek a 2014. évi XXXVIII. törvénybe, 2004-re való visszamenőleges hatályú beiktatása nem tekinthető alkotmányellenesnek.

Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy több alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg ezen levezetéssel kapcsolatban.

Töltse le pdf formában

A jelen cikk tartalma nem tekinthető jogi tanácsadásnak és a jelen cikk bármely részének felhasználása nem hoz létre ügyvéd-ügyfél kapcsolatot. Külön kérés esetén kérjük, keresse meg a Bán, S. Szabó & Partners-t külön tanácsért.

Jogi hírek / 2014. november

1. A BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK ÉRINTI AZ ÚJ TÖRVÉNYJAVASLAT

A biztosítókat és a biztosítási szolgáltatást érintő új törvényjavaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium a Parlament elé. 

A törvény hivatalos indokolása szerint a biztosítási piac jelentős növekedésen és fejlődésen ment keresztül az elmúl esztendőkben és a jelenlegi, több, mint 30 évre visszanyúló szabályozási rendszer, az ún. szolvencia 1 meghaladottá vált. a kormány tehát elhatározta, hogy bevezeti az új rendszert, a szolvencia 2-t, melyet a 2009/38/EU-s irányelv alkotott meg. Az új jogszabály tehát ezen irányelv jogharmonizációját is megvalósítja.

Az új rendszer szigorúbb és szofisztikáltabb szabályokat tartalmaz a biztosítótársaságok tőkemegfelelési számítása tekintetében. Mindazonáltal ezen szabályok csak a 300 millió forintot meghaladó biztosítási árbevételű biztosítótársaságokra alkalmazandó, a kisebb biztosítótársaságok megmaradnak a szolvencia 1 rendszere alatt.

A törvényjavaslat egy jelentős része a biztosítási ügynökökre vonatkozó szabályozás. A törvényjavaslat megváltoztatja bizonyos biztosítási ügynökök besorolását, amelynek következtében új felelősségi és nyilvántartási kötelezettségeknek kell megfelelniük.

Végül a törvényjavaslat többletjogokat biztosít a felügyeleti hatóság számára a biztosító társaságok működésének ellenőrzése céljából.

2. KÉT MAGYAR JOGSZABÁLY AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG CÉLKERESZTJÉBEN

Az Európai Bizottság szerint a termőföldhasználattal, valamint a gépjármű lízinggel kapcsolatos magyar szabályozás részben ellentétes a tőke szabad áramlásának, valamint a letelepedés szabadságának alapelvével. A Bizottság már indított kötelezettség szegési eljárást Magyarországgal szemben a termőföldek használatára vonatkozó szabályozásra vonatkozóan és a gépjárműlízing tekintetében is eljárást kíván indítani, amennyiben Magyarország nem változtat a hatályos szabályozásán.

Földtörvény

Ausztria már több alkalommal jelezte az Európai Bizottság felé, hogy álláspontja szerint a termőföldet érintő legutóbbi jogszabályi szabályozás (2013. évi CXXII törvény és 2013. évi CCXXII. törvény) túlzottan és visszamenőlegesen korlátozza a termőföldek külföldiek általi használatát, ami szerinte a tőke szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának uniós alapelvébe ütközik. A Bizottság a jogszabály megvizsgálását követően megindította a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bíróság előtt. 

A legproblémásabb rendelkezés a haszonélvezeti szerződések tilalmazása a jogszabály hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre visszamenőleges hatállyal. A problémát az jelenti, hogy a kormány eredetileg arról tájékoztatott, hogy a törvény egy 20 éves átmeneti időszakot biztosít a meglévő haszonélvezeti szerződéseknek, de végül a jogszabály csak a 2014. május 1-ig tartó időszakig biztosított lehetőséget a jogszabályra való felkészülésre. Érdemes mindazonáltal megjegyezni, hogy a korábbi földtörvény a külföldieknek mindenféle termőföld használatot tilalmazott, azonban „elfelejtette” megemlíteni a tilalmazott használati módok között a haszonélvezeti jogot, amely így a legtipikusabb módja volt a külföldi gazdák számára a tilalom megkerülésére.

A gépjárműlízingre vonatkozó szabályozás

Az Európai Bizottság hivatalos értesítést küldött, amelyben felszólította Magyarországot arra, hogy módosítsa a gépjárművekre vonatkozó regisztrációs adó előírásokat.

A magyar szabályozással az a probléma, hogy nem teljesen van összhangban a regisztrációs adó tekintetében alkalmazandó arányosság követelményével és alapelvével. Ezen alapelv értelmében az adott országban alkalmazandó regisztrációs adó a nemzetközi lízingcégekre csak az ország területén használt gépjárműveik arányában terheli. A magyar szabályozás értelmében ezen arányosság csak a 100-nál több gépjárművel rendelkező lízingcégekre vonatkozik.

3. FONTOS JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉS ALATT

A nyilvánosan elérhető információk szerint a magyar kormány november elején kívánja a Parlament elé terjeszteni a „fair” bankrendszerre, valamint a devizahitelek forintra való átváltására vonatkozó törvényjavaslatot. 

Új jogszabály a „fair” bankrendszer tekintetében

Rogán Antal, a FIDESZ frakcióvezetője szerint a „fair” bankrendszerről szóló törvény a fogyasztókkal kötendő hitelszerződések részletes és specifikus szabályait fogja tartalmazni, amely egy németországi hasonló jogszabály mintájára kerül bevezetésre. A törvény előreláthatólag november elején nyújtják be a Parlamentnek.

Devizahitelek forintosítása

A Portfolio internetes portál szerint a forintosításra a piaci árfolyamok alapulvételével fog sor kerülni, vagyis úgy tűnik, hogy a pénzügyi intézeteknek nem kell egy újabb jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásra számítaniuk. A Portfolio szerint a törvény november elején kerül majd a parlament elé és a forintosításra 2015-ben fog sor kerülni.

A jelen cikk tartalma nem tekinthető jogi tanácsadásnak és a jelen cikk bármely részének felhasználása nem hoz létre ügyvéd-ügyfél kapcsolatot. Külön kérés esetén kérjük, keresse meg a Bán, S. Szabó & Partners-t külön tanácsért.

Töltse le a jogi híreket pdf formában

Jogi hírek / 2014. október

1. MÓDOSULT A VERSENYTÖRVÉNY

A versenytörvény módosítása 2014. július 1-jén lépett hatályba. A legfontosabb változások az alábbiakban foglalhatóak össze:

Fúziókontroll

A legfontosabb újdonság az ún. végrehajtási tilalom bevezetése, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) engedélye hiányában az engedélyköteles összefonódást tilos végrehajtani (hatályba léptetni vagy „zárni”; ez a tranzakció ún. “Closing”-ja). Mindazonáltal bizonyos esetekben és feltételektől függően a GVH hozzájárulhat ahhoz, hogy a vevő az engedélyt megelőzően is gyakorolhassa az irányítási jogait.

A módosítás szintén megszüntette a vevő számára előírt, a szerződés megkötésétől számított 30 napos engedélykérési határidőt. A vevő tehát határidő nélkül kérheti az engedélyt, a végrehajtási tilalom azonban értelemszerűen érdekeltté teheti abban, hogy ezt mielőbb megtegye.

A GVH eddig is nyitott volt a fúziós kérelem benyújtását megelőző egyeztetésre. A módosítás megteremti ennek a „hivatalos” formáját és lehetőségét.

Egyezségi kísérlet

Kartell és gazdasági erőfényes ügyekben a módosítás bevezeteti az egyezségi kísérlet intézményét. Az egyezségi kísérlettel a GVH előzetes véleménye bemutatásával felhívhatja az ügyfelet, hogy ha (i) a jogsértésben történt részvételét elismeri, és (ii) lemond a GVH határozatával szembeni jogorvoslatról, akkor 10%-kal csökkenti a bírság mértékét. Egyelőre még kérdéses, hogy a bírságcsökkentés lehetősége elegendő ösztönző-e az ügyfelek számára ahhoz, hogy ilyen egyezséget elfogadjanak.

Üzleti titok

A módosítás értelmében egyes információk üzleti titokká minősítése (és ezáltal mentesítése az iratbetekintés alól) a versenyhatósági eljárásban lényegesen nehezebb lesz. Általános, a szolgáltatott információk teljes körére kiterjedő üzleti titok hivatkozás a jövőben nem lesz elfogadható, csak ha a kérelmező meggyőző, a bizalmas kezelést alátámasztó konkrét indokokat tud adni.

Másrészről az ügyfél bizonyos esetekben és feltételek mellett betekinthet másik cég üzleti titkaiba (például engedékenységi eljárásokban), amennyiben az a védekezéshez való jogok gyakorlása miatt szükséges.

2. ÚJ TÖRVÉNY A DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BANKI ELSZÁMOLÁSOKRA VONATKOZÓAN

A Parlament elfogadta a devizahitelekkel kapcsolatosan a bankok és a fogyasztók közötti elszámolást szabályozó törvényt. A bankszövetség arra kéri a Köztársasági Elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az új törvény, mely még nem került kihirdetésre, a 2014. évi XXXVIII törvény folytatásának tekinthető. Ez utóbbi törvény, a 2005 és 2014 között kötött szerződésekre visszamenőleges hatállyal (i) törvényi vélelmet állított fel az egyoldalú kamatmódosításra jogosító rendelkezések tisztességtelensége tekintetében, valamint (ii) az árfolyamrésre vonatkozó rendelkezéseket semmisnek nyilvánította. Az új törvény bevezette azokat a határidőket, amelyeken belül a bankok kötelesek lesznek elszámolni az ügyfeleikkel a visszafizetendő összegek megtérítésére vonatkozóan. Egyes, a sajtóban megjelent számítások szerint a bankok által visszafizetendő teljes összeg elérheti az 1000 milliárd forintot, és a különféle elszámolásokra nyitva álló határidők lejárata 2015 első felére esik.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a bankok nagy többsége a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti pert indított a Magyar Állammal szemben annak érdekében, hogy a tisztességtelenség törvényi vélelmét megdöntsék. A perek többsége a másodfokú eljárási szakaszban van, ahol a Fővárosi Ítélőtábla az első ilyen eset kapcsán az Alkotmánybírósághoz utalta a törvényt felülvizsgálatra. Emiatt egyelőre a perek kimenetele és a visszafizetendő összeg nagysága is bizonytalan.

3. ÚJ EU-S IRÁNYELV AZ OSZTALÉK MEGADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓAN

Az új 2014/86/EU irányelv (az „Irányelv”) módosítja az anyavállalat és leányvállalata közötti viszonyra alkalmazandó adózási szabályokat rendező 2011/96/EU irányelvet. Az Irányelv 2014. július 25-én lett közzétéve, melynek legfontosabb rendelkezései a következőek:

(a) Az Irányelv rendelkezéseket tartalmaz specifikus adóelkerülési gyakorlatokkal kapcsolatban (ideértve különösen az ún. „hibrid kölcsönök” nyújtásának a gyakorlatát) annak érdekében, hogy azok ne élvezzenek többé adómentességet.

Jelenleg a tagállamok kötelesek a másik tagállamban honos leányvállalatuktól kapott osztalék után adómentességet biztosítani az anyavállalatok részére az ún. hibrid hitelek esetén. Másrészről azonban a leányvállalatok államai sokszor ezen kifizetéseket a hibrid hitelek törlesztésének minősítik, ami az osztalékfizetés kettős adómentességét eredményezi. A módosítás ennek a helyzetnek vet véget.

(b) Az Irányelv értelmében a tagállamok általános adóelkerülést tilalmazó rendelkezéseket lesznek majd kötelesek elfogadni, a mesterségesen létrehozott és az adóelkerülést célzó megoldások és struktúrák felszámolása érdekében.

Az Irányelv 2014. augusztus 11-én lépett hatályba, és Magyarország 2015. december 31-ig köteles azt a hazai jogba átültetni.

Töltse le a jogi híreket pdf formában

A jelen cikk tartalma nem tekinthető jogi tanácsadásnak és a jelen cikk bármely részének felhasználása nem hoz létre ügyvéd-ügyfél kapcsolatot. Külön kérés esetén kérjük, keresse meg a Bán, S. Szabó & Partners-t külön tanácsért.

Jogi hírek / 2014. szeptember

1. NAGYSZÁMÚ BANK PEREL A DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATBAN

Közel 50 pénzintézet indított pert a 2014. évi XXXVIII. törvény által bevezetett törvényi vélelem megdöntésére. Olyan gyorsan folytatják le a pereket a bíróságok, hogy az ítéletek többségét már szeptember elejére első fokon meghozhatják.

A 2014. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban a "Törvény") rendkívül rövid határidőket szabott a bankok számára a perek bíróság előtti megindítására. Pedig a bankok feladata ezt leszámítva is igen nehéznek ígérkezik: a Törvény értelmében a jogszabályi vélelem (amely szerint az egyoldalú módosítást lehetővé tevő általános szerződési feltételek tisztességtelennek minősülnek) megdöntése csak egy 7 elemű teszt valamennyi elemének való megfelelés esetén lehetséges.

A teszt ugyanakkor olyan komplex, hogy a legtöbb ügyvéd szerint a törvényi vélelem megdöntése igen komoly kihívást fog jelenteni a bankok számára. Ebből következően a nyilvánosan elérhető információk alapján a bankok arról próbálják a bíróságokat meggyőzni – egyelőre nem sok sikerrel – hogy a Törvény alkotmányellenes és ellentétes az uniós joggal.

Az első ítéletekben (egy kivételével) a bankok hátrányára döntöttek a bíróságok és nagyon valószínűnek tűnik, hogy a másodfokú bíróságok sem fogják ezeket a döntéseket megváltoztatni.

A tisztességtelen általános szerződési feltételeken alapuló egyoldalú kamatemelések miatti elszámolásra vonatkozó jogszabály 2014 őszére várható.

2. AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG AZ ÁFA VISSZAIGÉNYLÉSSEL KAPCSOLATOSAN HOZOTT VÉGZÉST

Az Európai Bíróság C-274/10 sz. végzése többek között azt tartalmazza, hogy amennyiben az ÁFA levonás visszatérítése késedelmet szenved, az adóalany késedelmi kamatra jogosult.

Az Európai Bíróság kimondta a végzésében, hogy az ÁFA levonással kapcsolatos egyik ÁFA rendelkezés ellentétes a 2006/112 sz. uniós irányelvvel. Ez a jogszabályi rendelkezés kötelezte az ÁFA alanyokat arra, hogy az ÁFA többletet átvigyék akár több bevallási időszakra is. Az irányelvvel való ellentét abból fakad, hogy az említett előírás azzal az eredménnyel járhat, hogy az ÁFA visszatérítésre ésszerű határidőn túl kerül csak sor.

A végzéshez kapcsolódó kommentárok szerint ez a végzés azzal a következménnyel járhat, hogy amennyiben a NAV késedelembe esik az ÁFA visszatérítéssel, késedelmi kamat fizetésére lesz köteles az adóalanyok irányában.

3. AZ UNCITRAL VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG VÉGZÉST HOZOTT A MOL HORVÁTORSZÁGGAL SZEMBENI PERÉBEN

Az UNCITRAL választottbíróság a MOL számára kedvező végzést hozott az olajtársaságnak a horvát állammal szembeni perében.

A horvát állam választottbírósági eljárást indított a MOL-lal szemben a Hága választottbíróság ellen a MOL INA-ban történő részesedésszerzésének érvénytelenítése céljából. A peres eljárás keretében a horvát állam ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel élt arra vonatkozóan, hogy már most tiltsa el a bíróság a MOL-t a részesedésének az átruházásától, illetve az INA-ban meglévő menedzsment jogok gyakorlásától.

A felek egymással ellentmondó közleményeket tettek közzé a folyamatban lévő eljárásra vonatkozóan, emiatt a bíróság arra kötelezte a feleket, hogy egy közös közleményt tegyenek közzé és kimondta, hogy a MOL a részesedését csak abban az esetben adhatja el, ha a vevő kötelezi magát arra, hogy elfogadja a bíróság jövőbeli döntését. A menedzsment és részvényesi jogait továbbra is gyakorolhatja a MOL azzal, hogy azokat a horvát olajtársaság érdekeinek az elsődlegessége alapján köteles gyakorolni.

Egy magyar szakértő szerint a végzés részsikert jelent a MOL számára, mely ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a MOL lesz a peres eljárás győztese.

Töltse le a jogi híreket pdf formában

A jelen cikk tartalma nem tekinthető jogi tanácsadásnak és a jelen cikk bármely részének felhasználása nem hoz létre ügyvéd-ügyfél kapcsolatot. Külön kérés esetén kérjük, keresse meg a Bán, S. Szabó & Partners-t külön tanácsért.

Jogi hírek / 2014. június

1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adott internetes oldal tartalomszolgáltatója felelős az ott megjelent kommentek tartalmáért. 

A konkrét esetben egy közlemény került közzétételre egy internetes oldalon, amelyre jelentős mennyiségű olvasói komment érkezett és ezek közül egyeseknek jogsértő volt a tartalma. Az oldal működtetője a tudomásszerzést követően haladéktalanul törölte a jogszerűtlen kommenteket, mindazonáltal a felelősségét a bíróságok mégis megállapították. Az Alkotmánybíróságnak tehát a következő kérdésben kellett állást foglalnia: felelőssé tehető-e az internetes oldal működtetője olyan jogszerűtlen, vagy sértő olvasói kommentárért, amelyről nem is volt tudomása?

Az Alkotmánybíróság megállapította a tartalomszolgáltató felelősségét a következő indokok alapján. Mindegyik fél elismerte, hogy a törlésre került kommentárok jogsértőek voltak. Szintén nem volt kérdéses, hogy az internetes oldal tartalomszolgáltatójának a felelőssége fennáll moderált kommentelés esetén. Az viszont kérdéses volt, hogy az internetes oldal üzemeltetője felelős-e olyan kommentár tartalmáért, amely nem volt moderálva és amelyről tudomása sem volt. Az Alkotmánybíróság szerint ebben a tekintetben nem tehető különbség a két eset között: a tartalomszolgáltató felelős, de az alkalmazott szankciónak arányosnak kell lennie és az esetenként változhat. 

Sokan kritizálták az Alkotmánybíróság döntését, amelyek felrótták a döntésnek a jövőbeni internetes kommentelés esetleges jövőbeni visszaszorulását. Bár ez talán túlzásnak tűnik, az Alkotmánybíróság valóban mellőzte az ilyen esetben alkalmazható arányos szankció közelebbi meghatározását. Pedig a Pécsi Ítélőtábla 2013-ban már állást foglalt ebben a kérdésben, amikor megállapította, hogy ilyen esetben az elsődleges szankció a „notice and take down” elven kell, hogy alapuljon, amely a jogsértő kommentár azonnali törlési kötelezettségét jelenti.

2. A SLÁGER JOGVITÁT VESZTETT A MAGYAR ÁLLAMMAL SZEMBEN

A műsorszolgáltatási koncessziójának 2009-es elvesztését követően a „Sláger” rádióadó tulajdonosa, az Emmis International eljárást kezdeményezett a Magyar Állammal szemben a Washingtoni székhelyű ICSID választottbíróság előtt. A választottbíróság kimondta, hogy nincsen joghatósága az ügy elbírálására.

2009-ben a két országos rádióadó, a Sláger és a Danubius elvesztették a műsorszolgáltatási jogukat egy olyan pályáztatási eljárás során, amelyben az akkori médiahatóság, az ORTT elnöke, Majtényi úr lemondott a pozíciójáról az eljárás során tapasztalt állítólagos jogsértések miatt. 

Mind a Sláger, mind a Danubius pert indítottak a magyar bíróságok előtt, azonban a Sláger nem tudta meggyőzni a bíróságot a pályáztatási eljárás jogszerűtlenségéről, miközben a Danubius több sikerrel járt, mivel a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Danubius műsorszolgáltatási jogára kiírt pályáztatási eljárás jogszerűtlen volt. Mindazonáltal, egy jogszabályi módosítás következtében még a Danubius sem volt képes a Legfelsőbb Bíróság döntésének érvényt szerezni.

A magyar bíróságok előtti fenti sikertelenségeket követően a Sláger és a Danubius tulajdonosai az ICSID választottbíróság előtt indítottak eljárást befektetés kisajátítására hivatkozással. A Magyarország és Nagy-Britannia között létrejött nemzetközi egyezmény lehetőséget ad ilyen eljárásra de kizárólag kisajátítás esetén.

Éppen ez vezetett a Sláger igényének az elutasításához: az ICSID választottbíróság nem talált kisajátítási elemet a Sláger pályáztatási eljárásában. A választottbíróság szerint még ha a Sláger, mint pályázó jogait meg is sértették a pályázati eljárás során, ez nem értelmezhető befektetés kisajátításaként. Következésképpen a választottbíróságnak nem volt joghatósága a kérdés eldöntésére.

Az ICSID választottbíróság még nem hozott döntést a Danubius ügyében, mindazonáltal meglepő lenne, ha a joghatósága megállapítható lenne ebben az ügyben.

3. DEVIZAHITELLEL KAPCSOLATOS LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGI HATÁROZAT

A Legfelsőbb Bíróság június 3-án végre meghozta a régóta várt ítéletét egy konkrét devizahitellel kapcsolatban. Az ítélet hátrányosan érinti a hitelintézeteket, mivel kimondja, hogy a bankok által alkalmazott átváltási árfolyamok jóerkölcsbe ütközőek és emiatt érvénytelenek. Az OTP részvényeinek árfolyama a hírre 1,9%-ot esett.

A Legfelsőbb Bíróság először az Európai Bírósághoz küldte vizsgálatra a kérdést, amely döntési szabadságot biztosított a számára. Az Európai Bíróság áprilisi döntését követően a Legfelsőbb Bíróság nemrég kimondta, hogy a devizahitel szerződések azon rendelkezése, amely a bankra kedvező árfolyamrést alkalmaz az EUR/HUF árfolyam tekintetében jóerkölcsbe ütközik és, következésképpen, az ilyen szerződéses rendelkezés érvénytelen.

A bankok a saját EUR/HUF és CHF/HUF átváltási árfolyamukat alkalmazták, amely az ő javukra tért el a hivatalos MNB devizaárfolyamokhoz képest. A Legfelsőbb Bíróság ezt az eljárást jogszerűtlennek ítélte, ami jelentős veszteségeket vetít előre a bankok számára, mivel a két árfolyam közötti különbözetet vissza kell téríteni. Egyelőre ez csak egy konkrét esetben került kimondásra, azonban jelentős számú adós általi perindítás várható a döntés hatására. Ezen kockázat bizonyítéka az OTP részvényeknek a határozat meghozatalát követő jelentős esése.

Töltse le a jogi híreket pdf formában

Jogi hírek / 2014. május

1. HIBA VAN AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN?

Egy ügyvédi iroda egy népszerű magyarországi portálon felvetette, hogy jogalkotói hiba történt az új Ptk. megalkotása során a tagok részére történő kifizetések szabályozása tekintetében. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium cáfolta a felvetést.

A napokban több cikk is foglalkozott azzal a jogi állásponttal, miszerint a gazdasági társaságokra vonatkozó új szabályok alapján, amennyiben egy társaság negatív eredményére tekintettel nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet egyéb kifizetést sem, így munkabért sem fizethet a társaság munkavállaló tagjai számára. A legfőbb gyakorlati gondot az új szabályozással kapcsolatban abban látják az állásfoglalás szerzői, hogy azon munkavállalók bére is veszélybe kerülhet, akik számára a munkáltató társaság motivációs céllal – többnyire minimális mértékben – tagsági részesedést juttat.

A Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium (KIM) a fenti álláspont megjelenése után közleményt adott ki a témában. A KIM szerint helytelenül és indokolatlanul lett összemosva a társaságoknak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetései a Ptk. vonatkozó rendelkezésével. Miután a társaságok a munkabéreket és egyéb szerződéses kötelezettségeket a számviteli szabályok szerint a működési bevételei és nem a saját tőke terhére fizetik – amely források számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban – „a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn”, írja a KIM.

Említést érdemel még egy körülmény, nevezetesen hogy a részvénytársaságra vonatkozóan a Ptk. úgy fogalmaz, hogy csak abban az esetben kell alkalmazni a tagi kifizetésekre vonatkozó korlátozását, amennyiben „azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel”, ezt a többletelemet ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabály nem tartalmazza. Ebből az következik, hogy csak szűkebb körben alkalmazandóak a részvényes javára történő juttatások korlátozásai. Álláspontunk szerint emiatt a munkabér még negatív saját tőke esetén is ki lehet majd fizetni. Ez a szabályozás egyébként alig különbözik a régi Gt. szabályaitól.

Mivel a munkavállalók részére a munkáltató társaságból való tagsági részesedés-juttatás a tapasztalatunk szerint részvénytársaságoknál tipikus és tömeges ösztönzési forma, így véleményünk szerint a gyakorlatban a fentiek miatt nem fog olyan jelentős problémát jelenteni az új Ptk. által bevezetett szabályozás. 

2. MEGRENDÜLT AZ ÜGYVÉDSÉGBE VETETT KÖZBIZALOM?

Nagy visszhangot kapott egy ügyvéddel kapcsolatos sikkasztási ügy Magyarországon. Ennek hatására érezhetően fokozott bizalmatlanság kíséri az ügyvédi közreműködést, ami előtérbe helyezheti az ügyvédi felelősségbiztosítások fedezeti értékét.

Egy neves budapesti ügyvédet sikkasztás, ügyvédi visszaélés és egyéb bűncselekmények vádjával 2014 márciusában házi őrizetbe helyezett a Budai Központi Kerületi Bíróság. A vádirat szerint az ügyvéd 2010 és 2012 között több tízmillió forintot sikkasztott, ugyanis az általa átvett összegek eredeti rendeltetése ingatlanvásárlási fedezet volt, azokkal azonban később, az adásvételi szerződések meghiúsulása után az ügyvéd nem tudott elszámolni. Az eredetileg gyanúsítottként kihallgatott, majd vád alá helyezett ügyvéd védekezése azon alapult, hogy valójában uzsorakölcsönöket vett fel, és azok törlesztésére színlelt letéti szerződések megkötésére kényszerítették őt a hitelezői.

Tekintve, hogy az érintett ügyvéd ellen – a fent kifejtettek miatt – 2012-ben kamarai fegyelmi eljárás, illetve 2013-ban egy korábbi büntetőeljárás is indult, az eset komoly visszhangot keltett mind az ügyvédek, mind az ügyfelek körében. Attól lehet ugyanis tartani, hogy egyetlen ügyvéd kétes magatartása miatt sérült az ügyvédekbe vetett közbizalom: az utóbbi időben számos ügyvéd szembesült azzal, hogy a közreműködésével létrejött adásvétel lebonyolítása során a vevő nem volt hajlandó ügyvédi letétbe helyezni nála a vételárat.

Az ügyvédi letétkezelés szabályait a Magyar Ügyvédi Kamara 1999-ben kiadott szabályzata rögzíti, amely azonban sajnálatos módon az etikátlan, jogsértő magatartással szemben nem nyújt – és nem is nyújthat – védelmet.

Ahogy azt Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke még 2012-ben, az eset kirobbanásakor a Magyar Nemzetnek kijelentette: a kamarának és tagságának el kell határolódnia minden kétes magatartástól. „Mi a tudásból és a bizalomból élünk, a hivatás méltósága a bizalom egyik eleme” – tette hozzá.

Elképzelhető, hogy a szép kijelentéseken túl egyéb biztosítékot is igényelni fognak az ügyfelek és az ügyvédek felelősségbiztosítását is alaposabban meg fogják vizsgálni mielőtt megbízást adnak az ügyvédnek. Mivel ügyvédi felelősségbiztosítást viszonylag kevés biztosító kínál ma Magyarországon, ezért ennek a piacnak az esetleges felfutása is bekövetkezhet a fenti ügy hatására.

Töltse le a jogi híreket pdf formában

Jogi hírek / 2014. március

1. Vállalati összefonódások GVH jóváhagyás nélkül

A Kormány a Főgáz MVM általi megszerzését, valamint két Takarékbank társaság összefonódását is nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, mely által mentesítette azokat a versenyjogi ellenőrzési kötelezettség alól. 

A versenytörvény (1996. évi LVII. törvény) legutóbbi módosítása (2013. évi CXCI. törvény) 2013. november 21-én lett közzétéve és 2013. november 23-án lépett hatályba. A módosítás értelmében a Kormány (kormányrendelet útján) egy vállalati összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíthet. A módosítás értelmében ezen nemzetstratégiai célok többek között a munkahelyek védelme és az ellátás biztonsága. A fenti esetekben a GVH, azaz a magyar versenyhatóság nem jogosult a versenytörvény által előírt versenyjogi engedélyezési eljárás lefolytatására. 

A törvény hivatalos indokolása nem tartalmaz semmilyen eligazítást az új szabályozás indítékai tekintetében. Mindazonáltal, mivel maga a módosítás hivatkozik az ellátás biztonságára, egy lehetséges magyarázat lehet az áramszolgáltató társaságok tervezett esetleges állami megvásárlása, amelyek amiatt kerültek a kormány látómezejére, hogy a rezsicsökkentést ezáltal kívánják továbbvinni és elmélyíteni. 

A módosítás alkalmazása azonban nem minden nehézségtől mentes. A módosítás uniós joggal való összhangját megkérdőjelezheti az Európai Bizottság, továbbá amennyiben az összefonódás európai dimenziót ér el, akkor a módosítás által bevezetett mentesség nem alkalmazható.

A Kormány a következő tranzakciókat minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek:

(a) az RW Főgázban lévő tulajdonrészének MVM általi megszerzése (14/2014 (I.29.) sz. kormányrendelet, mely a 2014/11 sz. Magyar Közlönyben jelent meg); valamint

(b) a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyesülését (48/2014 (II.26.) sz. kormányrendelet, mely a 2014/30 sz. Magyar Közlönyben jelent meg). 

Az első kormányrendelet kifejezett indoka a fogyasztók megfizethető energiaellátásának a biztosítása volt, ami összhangban van a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kormányzati szándékkal. A második kormányrendelet megkönnyíti a Takarékbank privatizációját, ahol a kormányzati stratégia vélhetően a privatizációnak a 2014 áprilisi parlamenti választásokat megelőző lebonyolítása lehetett.

Valóban, a módosítás által nyújtott legfontosabb előny az, hogy ezáltal egy összefonódás esetében meg lehet kerülni az egyébként általában hónapokig tartó GVH engedélyezési folyamatot. Másrészről, ez a kivétel versenyellenes eredménnyel járhat, amennyiben az összefonódás monopol helyzet kialakulását eredményezi. Az MVM például már most igen jelentős piaci erőt képvisel az energetikai piacon, amit csak meg fog erősíteni a Főgázban való részesedésszerzése.

2. Új törvényeket fogadtak el az új Ptk-val összefüggésben

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésére való felkészülés a végéhez közeledik. A Parlament számos új törvényt fogadott el a közelmúltban a Ptk. új rendelkezéseivel összefüggésben. 

Ebben a körben az egyik legfontosabb jogszabály a 2013. évi CCXXI. törvény, amely a hitelbiztosítéki nyilvántartás új szabályait tartalmazza. A törvény, melyet a Parlament 2013. december 9-én fogadott el, új hitelbiztosítéki nyilvántartást vezet be a jelenlegi, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett nyilvántartás helyett. Az új nyilvántartás, melyet továbbra is a MOKK vezet, nem csak az ingót terhelő zálogjog nyilvántartására lesz alkalmas, hanem bejegyezhetőek lesznek a jogot terhelő zálogjog adatai és a tulajdonjog fenntartás is.

A 2013. évi CCLII. törvény, melyet a Parlament 2013. december 17-én fogadott el, rengeteg módosítást tartalmaz az új Ptk-val (2013. évi V. törvény) összhangban, ideértve a csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény), a végrehajtási törvény (1994. évi LIII. törvény), az ügyvédi törvény (1998. évi XI. törvény) és a cégtörvény (2006. évi V. törvény) módosítását. Mindazonáltal, ezen módosítások jelentős része technikai jellegű azzal, hogy az ügyvédi törvényhez és a cégtörvényhez számos új rendelkezést is bevezettek, amelyek nem feltétlenül voltak összefüggésben az új Ptk-val.

Az új Ptk-val összefüggő legutóbbi módosítás (2014. évi XV. törvény) a 2014. február 24-i Magyar Közlönyben került közzétételre és a bizalmi vagyonkezelés (a „trust” illetve a „treuhand” jogintézményének magyar megfelelője) részletszabályait tartalmazza. A „trust” (hasonlóan a francia joghoz) eddig nem létezett a magyar jogban, de annak fogalmát (mely az angolszász jogrendszerben már régóta létezik) most bevezette az új Ptk. Mindenesetre ahhoz, hogy a „trust” Magyarországon is sikeres legyen, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően világosnak, a kapcsolódó adózási szabályoknak pedig megfelelően vonzónak kell lenniük.

3. Választások a Budapesti Ügyvédi Kamaránál

Egy mozgalmas választási kampányt követően, rekordot jelentő 2442 ügyvéd voksolt a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) tisztségviselőire. 

Alapítása óta talán első alkalommal fordult elő, hogy a BÜK vezetőinek és tisztségviselőinek a megválasztása ilyen feszült hangulatban zajlott le. Az Összefogás nevű ügyvédi csoportosulás politikaira hasonlító választási kampányt folytatott, amelynek során többek között köztéri óriásplakátot és különféle direkt marketing eszközöket is felhasznált. Végül a BÜK jelenlegi vezetése nagyrészt megtartotta a pozícióit, azonban a kampány pedig a következménnyel járt, hogy az ügyvédek jelentős mértékben aktivizálódtak, akik igen nagy számban (a 2010-ben résztvevőknél kétszer többen) vettek részt a választáson.

További információ:
Dr. Unger Balázs
Partner, Bán S. Szabó & Partners
bunger@bansszabo.hu
06 1/505 48 55

Töltse le a jogi híreket pdf formában

Eseménynaptár

Támogató tagjaink

    • Accor
    • Auchan
    • Axon
    • Axéréal
    • BNP Paribas
    • Capgemini
    • Citroën
    • Danone
    • EGIS
    • GDF-SUEZ
    • Groupama
    • Jeantet
    • Kempinski Hotel Budapest Zrt.
    • Lapker
    • Lesaffre
    • Master MBA MAE
    • Mazars
    • Peugeot
    • Renault
    • Sade
    • Sanofi-Aventis
    • Schneider Electric
    • Servier
    • Valeo
    • Veolia

Kapcsolat

Cím: 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. East West Business Center, 3. emelet
Tel: (+36 1) 317 82 68
Fax: (+36 1) 338 41 74
E-mail: info@ccifrance-hongrie.org

Partnereink

 

© 2017 CCI FRANCE HONGRIE